HUTCHESON, Francis (1694, Drumalig – 1746, Glasgow): skót moralista és vallásfilozófus, anglikán lelkipásztor. Glasgow egyetemén teológiát, bölcseletet, klasszikus nyelveket tanult, 1719-től pedig Dublinban egy magánakadémia élén állt. 1729-ben kapott meghívást Glasgow egyetemén az erkölcsfilozófiai tanszékre és ebben az állásban maradt egészen haláláig. Itt dolgozta ki legjelentősebb, Az erkölcsfilozófia rendszere címet viselő munkáját, amely ¤ Shaftesbury és J. Locke szellemi hatását mutatja. H. határozott ellenfele volt a korai felvilágosodás idején divatos racionalista és a priori értékelméleteknek és abból a feltevésből indult ki, hogy a morális értéktudat, a morális értékek felismerésének képessége egy olyan sajátos belső érzékből adódik, amellyel közvetlenül Isten, mint Teremtő ruházta fel az embert. Ez a már Shaftesbury által feltételezett, H. által szisztematikusan leírt erkölcsi érzék teszi képessé az embert, hogy erős érzelmekkel törekedjen a boldogság elérésére, mint legfőbb erkölcsi jóra, ugyanakkor azonban ez a teológiailag megalapozott erkölcsi jó egyben a morális haszonelvűség követését, egyfajta korai utilitarista megközelítést is jelent H. elméletében. Ez a későbbi erkölcsfilozófiában klasszikusnak számító megközelítés ugyanakkor nem reflektál a keresztény tanítás dogmatikai alapjaira, hanem látens módon azt a nézetet képviseli, amely a vallás lényegét és az Isten és ember közötti kapcsolatot gyakorlatilag a moralitás világára szűkíti le.

Fő művei: Inquiry into the origin of our Ideas of Beauty and Virtue, Glasgow: 1725.; Essay on the Nature and Conduct of the Passions and Affections, Glasgow: 1728.; Philosophiae moralis institutio compendiaria, Glasgow: 1745.; A System of moral Philosophy, Glasgow: 1755. Magyarul: Vizsgálódás az erkölcsi jóról és rosszról, In: Brit moralisták a XVIII. században, Gondolat, Budapest: 1977.; Észrevételek A méhek meséjéről Hibernicusnak, In: A skót felvilágosodás, Osiris, Budapest: 1996. Irodalom: Th. Fowler: Shaftesbury and Hutcheson, London: 1882.; W. R. Scott: F. Hutcheson, London: 1900. (HP)