HRABANUS MAURUS (780, Mainz – 856, Mainz): germán teológus és egyházi író, polihisztor, bencés szerzetes, 847-től Mainz érseke, a Praeceptor Germaniae. A fuldai kolostori iskolában nevelkedett, később pedig Tours-ban ¤ Alkuin tanítványa volt. 804-ben tért vissza Fuldába, ahol tanárként, 822-től a kolostor apátjaként működött tovább. A következő két évtizedben Fuldát és annak híres könyvtárát a német területek valódi szellemi központjává tette, de részt vállalt a karoling birodalom német részének hatalmi belharcaiból is. Több alkalommal is kegyvesztetté lett; apáti tisztéről is lemondani kényszerült, a hatalmi helyzet stabilizálódását követően azonban 847-től Mainz érsekeként irányította a német egyház szervezetének kiépítését. H. egyházi íróként a korabeli tudományosság szinte minden témája iránt érdeklődést mutatott. Így írt költeményeket, himnuszokat, homiliáiból gyűjteményt állított össze, de foglalkozott hagiográfiai témákkal és különösen szívén viselte a klerikusok megfelelő, a teológiai és a profán tudományokban egyaránt jártasságot biztosító képzésének megteremtését. Az ókeresztény hagyomány biztos ismeretében, elsősorban ¤ Szent Ágoston és ¤ Szent Jeromos tekintélyére támaszkodva állította össze a bibliamagyarázat eszközeit összefoglaló enciklopédiáját, de elkészítette számos szentírási könyv egzegézisét is. Állított össze népszerű hittani bevezetőt, készített bűnbánati segédkönyvet, dogmatikai értekezéseiben pedig az eleve elrendelésről vagy Isten misztikus szemléléséről fejtette ki a gondolatait és ortodox véleményt képviselt az eukarisztia-vitában és a ¤ Gottschalk nézetei körül kibontakozó kontroverziában. Szerzői, gondolkodói eredetisége ugyan sok tekintetben vitatható, ám az ókeresztény kultúra értékeinek összefoglalása és közvetítése révén meghatározó szerepet játszott a korai középkor nyugati keresztény gondolkodásában.

Fő művei: De institutione clericorum; De universo; De rerum naturis; De disciplina ecclesiastica; De praedestitatione; Paenitentiale; De videndo Deum, de puritate cordis et de modo paenitentiae; J.-P. Migne: Patrologia latina 107-112. Irodalom: M. Grabmann: Die Geschichte der scholastischen Methode 1-2., München: 1909-11.; W. Middel: H. M., der erste deutsche Naturwissenschaftler, München: 1943.; DictThéolCath. XIII.; LThK. V.; RGG. III.; BBKL. II.; Görföl - Kránitz. (HP)