HOLLAZ, David /Hollatz/ (1648, Wulkow bei Stargard – 1713, Jakobshagen): német lutheránus teológus, a lutheránus ortodoxia dogmatikai szemléletének képviselője. Erfurtban tanult bibliai nyelveket, Wittembergben pedig ¤ A. Calov és ¤ J. A. Quenstedt tanítványaként teológiát. Vidéki lelkipásztori ténykedés után 1684-től Kolbergben volt gimnáziumi tanár, 1692-től pedig Jakobshagenben lelkész és szuperintendens. Tanítványainak szánt tankönyvekként összeállított művei alapján H. tekinthető a lutheránus ortodoxia egyik utolsó képviselőjének, aki erős ellenszenvvel szemléli kora egyre divatosabb pietizmusát, annak túlzott spiritualizmusra hajló elméleti igénytelenségét. Ennek a szellemi magatartásnak a bizonyítéke H. kérdés-felelet formában kidolgozott rendszeres dogmatikája, amelyben a szerző a sugalmazottság fogalmát a Szentírás könyvein túl kiterjeszti a lutheránus hitvallási iratokra is, a pietizmust pedig éppen a hagyomány értékének alábecsülése, a konfesszionális szempontok elhanyagolása miatt marasztalja el. Ezzel a véleményével H. annak a régi iskolának a felfogását erősíti, amelyik nem a személyes vallásos érzületben és kegyességben, hanem a Szentírás és a teológiai tudományok szigorúan racionális és logikus, már-már arisztoteliánus-skolasztikus művelésében fedezi fel a lutheránus hittudomány és vallásosság igazi lényegét és különösen élesen határolja el magát a kibontakozó pietizmusnak a ráció helyett a misztika irányába mutatott fogékonyságától.

Fő művei: Examen theologicum acromaticum universam theologiam thetico-polemico complectens, Leipzig: 1707.; Scrutinium veritatis in mysticorum dogmata, Leipzig: 1711. Irodalom: W. Gass: Geschichte der protestantischen Dogmatik II., Tübingen: 1867.; G. Frank: Geschichte der protestantischen Theologie II., Jena: 1875.; E. Hirsch: Geschichte der neueren evangelischen Theologie I-III:, Gütersloher, Gütersloh: 1968.; RGG. III.; Görföl - Kránitz. (HP)