HIRSCHER, Johann Baptist (1788, Altergarten - 1865, Freiburg): német katolikus teológus teológus, egyházmegyés pap, a tübingeni, majd a freiburgi egyetem tanára, a katolikus tübingeni iskola egyik meghatározó alakja, morális és pasztorális nézeteinek összefoglalója, az iskola fő orgánumának számító Theologische Quartalschrift egyik alapítója és munkatársa. Tübingeni kollégája, ¤ Drey dogmatikai felfogásához igazodva olyan morálteológiai rendszer kidolgozásán fáradozott, amely a Szentírásra és a dogmatikára hagyatkozva, azok útmutatását a mindennapi életre alkalmazva dolgozza ki a katolikus erkölcstan rendszerét. Szintézisében az emberből, mint az értelem, a szabadság, a lelkiismeret és az érzelmi gazdagság birtokosából indult ki, aki eredendően irányul élete folyamatában az üdvösségre, a jóra, Isten országának ígéretére. Ezt a kiinduló állapotot rombolja az ember életében a bűn, orvoslására pedig a kegyelem és az egyház üdv- és kegyelemközvetítő küldetése kínálkozik, amely módot teremt arra, hogy a kereszténység már evilági létében morálisan jó közösségi formákat és életvezetési modelleket alkosson a maga számára. Morálteológiai rendszerének ez a felépítése ¤ Kleutgen, ¤ Scheeben és a korai neotomisták bírálatát váltotta ki, ám megoldásai a 20. század morálteológiájában - különösen a II. Vatikáni Zsinat után - számos követőre leltek. H. a morális mellett számos más teológiai témával is foglalkozott. Így élesen elutasította - az evangéliumi szellem elhanyagolásának vádjával - kora skolasztikus mozgalmának nézeteit, fiataloknak írt katekizmusában pedig szigorúan evangéliumi szellemben igyekezett bevezetést adni a hit titkaiba. Szószólója volt a papképzés reformjának, az egyház belső megújulása ügyének, a liturgia korszerűsítésének: reform-szellemű írásai közül a Die kirchliche Zustande der Gegenwart című írás indexre is került. Elméleti működése mellett népszerű lelkipásztor és elkötelezett szociális apostol, kora egyházpolitikai küzdelmeinek részese is volt.

Fő művei: Über das Verhaltnis des Evangeliums zu der theologischen Scholastik, Vandenhoeck, Tübingen: 1821.; Die christliche Moral als Lehre von der Verwirklichung des göttlichen Reiches in der Menschheit 1-3., Herder, Freiburg: 1835. Irodalom: Ch. Ph. Bd. I.; Katholische Theologen Deutschlands im 19. Jahrhundert (H. Fries - G. Schwaiger), Bd. 1., Kösel, München: 1975.; Theologie in Aufbruch und Wiederstreit. Die deutsche katholische Theologie im 19. Jahrhundert, (Hrsg.: L. Scheffczyk), C. Schünermann, Bremen: 1965. ; J. R. Geiselmann: Die katholische Tübinger Schule. Ihr theologische Eigenart, Herder, Freiburg: 1964.; E. Keller: Johann Baptist Hirscher. Wegbereiter heutiger Theologie, Styria, Graz-Wien: 1969.; Görföl - Kránitz.(HP)