HELT, Georg (1485, Forchheim bei Bamberg – 1545, Dessau): német humanista és reformátor, laikus lutheránus teológus. Lipcse egyetemén tanult bölcseletet és teológiát, ezt követően pedig tanított is az egyetemen, pappá azonban nem szenteltette magát, hanem csak a kisebb egyházi rendeket vette fel. 1518-ban Anhalt-Dessau fejedelmének, III. Györgynek a barátja és tanácsadója lett, közben pedig a birodalom és az egyház reformját sürgető német humanisták egész sorával tartott szellemi kapcsolatot. 1519-ben a ¤ M. Luther és ¤ J. Eck közötti híres lipcsei dispután az utóbbi véleménye ellen nyilatkozott, néhány esztendős belső vívódás után pedig 1530 körül maga is csatlakozott Luther mozgalmához. 1532-től többnyire Wittenberg egyetemén tartózkodott és támogatta az egyházi reformmozgalom kibontakozását. 1537-ben Anhalt-Dessau képviseletében egyik aláírója volt a schmalkaldeni cikkelyeknek és támogatója a ¤ P. Melanchton által a pápai hatalomról előterjesztett téziseknek, de nem szakította meg a szellemi kapcsolatot azokkal a német humanistákkal sem, akik távol tartották magukat Luther mozgalmától. Humanista eszmék alapján kidolgozott írásai szellemileg nem jelentősek, levelezése azonban fontos forrása a reformáció ügyében tájékozódó német humanista értelmiség intellektuális útkeresésének.

Irodalom: RGG. III.; BBKL. II. (HP)