HEBLER, Matthias (1520, Brassó – 1571, Brassó): magyarországi szász reformátor, az erdélyi szászok lutheránus püspöke. Wittenberg egyetemén tanult teológiát, ahol ¤ J. Bugenhagen tanítványa volt. 1551-től a nagyszebeni iskola tanára, majd rektora volt, 1556-tól pedig szuperintendensként, ¤ J. Honterus szellemi örököseként irányította Szászföld lutheránus gyülekezeteit. 1557-ben résztvevője volt annak a kolozsvári zsinatnak, amelyen Erdély valamennyi protestáns közössége állást foglalt a lutheri úrvacsoratan elfogadása mellett. Az elkövetkező évek erdélyi disputáin H. szilárdan kitartott a lutheránus hitfelfogás mellett és élesen ellenezte a magyar protestánsokkal és a körükben egyre népszerűbb kálvinista és antitrinitárius hitvallásokkal való egyességet. A következő évek disputáin H. ¤ Dávid Ferenc és ¤ Méliusz Juhász Péter ellenében is eredményesen oltalmazta az erdélyi szászok vallási autonómiáját, János Zsigmond fejedelem halála után pedig sikeresen védelmezte az Ágostai Hitvallást a magyar kálvinisták ellenében. H. működésének lényegét az ortodox lutheranizmus elveinek képviselete jelentette; a vezető német protestáns egyetemekkel is elfogadtatott hitvallása, amelyre a lelkészeket is feleskette, hosszú időre meghatározta Szászföld vallási állapotainak alakulását.

Fő művei: Brevis confessio da coena Domini ecclesiarum Saxonicarum et coniunctarum in Transsylvania, Kronstadt: 1561. Irodalom: Fr. Teutsch: Geschichte der evangelische Kirche in Siebenbürgen 1-2., Hermannstadt (Nagyszeben): 1921.; RGG. III. (HP)