GÜNTHER, Anton (1783, Lindenau – 1863, Wien): osztrák katolikus teológus és bölcselő, egyházmegyés pap, bécsi egyetemi tanár. Fiatal éveiben ¤ B. Bolzano tanítványa volt, majd ¤ Cl. M. Hofbauer szellemi környezetéhez tartozott, később viszont ¤ G. Hermes szellemi hatása alatt az újkori bölcseleti racionalizmus és a keresztény hagyomány egyeztetésén fáradozott. Élesen skolasztika-ellenes felfogása, Kant és Hegel gondolataiból merítő nézetei köré sajátos reform-mozgalom szerveződött, amely az 1850-es években élénk feltűnést keltett és komoly vitákat váltott ki az egyházban. G. abból indult ki a maga spekulatív teológiájában, hogy a világ lényege szerint értelem, szellem, a katolikus hit elvei pedig ebből következően racionálisan magyarázhatók. Különösen élesen utasította el a panteizmust, mint bölcseleti hagyományt, amely nem képes a teremtés – fejlődés – kiteljesedés dialektikája szerint értelmezni sem Isten, sem a világ valóságát. Nézete szerint Isten és az ember egymással szembenálló valóság; az emberi megértés, mint az isteni értelem "tagadása" az alapja annak az antropológiai dinamizmusnak, amely révén az ember öntudatra ébredése válik istenismeretének alapjává. Ebből rendszerében egy olyan istenfogalom következik, amely az ember öntudatából definiálható: maga a kinyilatkoztatás ugyan nem az emberi öneszmélés mozzanat, ám teljes valósággá csak akkor válik, amikor az ember "odahallgat" rá. Ez a nézet éles ellentétben állt az 1850-es évek közkeletű teológiai véleményével: sem az antropológiai kiindulás, sem a dogmatikai dinamika, sem a racionális dialektika nem tűnt elfogadhatónak a teológusi közvélemény számára. 1857-ben G. művei indexre kerültek, 1863-ban pedig IX. Pius – főleg teremtéstani nézetei és "túlzó racionalizmusa" valamint Isten és az ember létének és lényegének merev szétválasztása miatt – hivatalosan is elmarasztalta G. és a "güntheriánusok" felfogását.

Fő művei: Vorschule zur spekulativen Theologie des positiven Christentums 1-2., Böhlau, Wien: 1828-29.; Janusköpfe für Philosophie und Theologie, Böhlau, Wien: 1834.; Euristheus und Herakles. Metalogische Kritiken und Meditationen, Böhlau, Wien: 1943. Irodalom: Ch. Ph. Bd. 1.; Katholische Theologen Deutschlands im 19. Jahrhundert (H. Fries - G. Schwaiger), Bd. 1., Kösel, München: 1975., Görföl - Kránitz. (HP)