GÜGLER, Joseph Heinrich Alois (1782, Adligenswil – 1827, Luzern): német katolikus teológus és egzegéta, a korai teológiai romantika képviselője, a landshuti egyetemen ¤ J. M. Sailer és ¤ P. B. Zimmer tanítványa, egyházmegyés pap, a szentírástudomány professzora Luzern egyetemén. G. már első, a romantikus életérzés irodalmiassága által áthatott munkájában kísérletet tett a kereszténység szelleme és a romantika közötti spirituális közösség kimutatására, később pedig ¤ J. A. Möhler és mások bárotítására a katolikus egyház fogalmának misztikus-spekulatív megalapozásával kísérletezett. Legfontosabb, formailag az irodalmat, az irodalomnak felfogott ószövetségi és újszövetségi hagyományt vizsgáló írásában is azzal próbálkozott, hogy a szent művészetként, szent műalkotásként értelmezett tradícióban a romantika történetiség és bölcselet iránti fogékonyságának, a túláradó szent fantázia teremtő erejének a bizonyítékait találja meg. G. teológiai értekezéseinek közös vonása az értekező próza, az esszé és a romantikus költőiség elemeinek ötvözése és annak a vallási élménynek a kifejezésre juttatása, amely a biblikus és dogmatikai tényekben a túláradó emberi fantázia és az önmagát misztikus tényként közlő isteni valóság találkozására ismer; ebben az értelemben életműve ¤ Haman, ¤ Schleiermacher vagy a Schlegel-kör szemléletével mutat némi rokonságot. Korai halála miatt G. írásainak egy része töredékben maradt, számos írását pedig ¤ J. Widmer rendezte sajtó alá.

Fő művei: Einige Worte über den Geist des Christentums und der Literatur, Landshut: 1810.; Die heilige Kunst, oder die Kunst der Hebraer 1-3., Landshut-Luzern: 1814-17. Güglers nachgelassene Schriften 1-7. ( Hrsg: J. Widmer), Luzern: 1827-1833. Irodalom: Katholische Theologen Deutschlands im 19. Jahrhundert (Hrsg.: H. Fries - G. Schwaiger), Bd. 1., Kösel, München: 1975.; Ch. Ph. Bd.1. (HP)