GRYNAEUS, Simon (1493, Veringendorf – 1541, Basel): humanista és reformátor, a reformáció svájci ágának korai képviselője. Pforzheim iskolájában ¤ Ph. Melanchton diáktársa volt, humanisztikus és filológiai tanulmányait pedig Bécs egyetemén végezte. Az 1510-es évek végétől Budán volt könyvtáros, 1523-tól viszont már ¤ M. Luther híveként Wittenberg, majd Heidelberg egyetemén volt a klasszikus nyelvek professzora. 1529-ben ¤ J. Oecolampad hívására Baselbe ment teológiát tanítani. 1534-ben részese volt a konstanzi és a tübingeni egyetem protestáns szellemű megújításának, 1540-ben pedig a nevezetes wormsi disputának. Hittani nézeteit tekintve baseli tartózkodása idején már a svájci reformátorok radikális nézeteit képviselte és ebben a szellemben vett részt – ¤ H. Bullinger és O. Myconius társaságában – az úrvacsora-tan radikális változatát kifejtő Confessio Helvetica prior kidolgozásában. 1536-ban G. is részese volt azoknak az egyeztető tárgyalásoknak, amelyeken a lutheránus és a svájci irányzatot képviselő teológusok a Wittenbergi Egységformuláról tanácskoztak. G. a baseli pestisjárvány miatt rövidre szabott élete során igen jelentős klasszika-filológiai munkát végzett: Arisztotelész, Platón és más görög bölcselők számos művét adta ki kommentáros kiadásban és készített egy görög-latin lexikont is. Teológiai írásaiban, vitairataiban a ¤ H. Zwingli által kidolgozott nézetekhez állt közel, különösen az úrvacsora értelmezését, a megigazulást és Krisztus egyházalapító szándékát érintő kérdésekben.

Fő művei: Novus orbis regionum ac insularum veteribus incognitarum, Basel: 1532.; Griechisch-lateinisches Lexikon, Basel: 1539. Irodalom: M. Geiger: Die Basler Kirche und Theologie im Zeitalter der Hochorthodoxie, Zollikon - Zürich: 1952.; RGG. II.