Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

GRATRY, Auguste Joseph Alphonse (1805, Lille - 1872, Montreux) francia katolikus teológus és filozófus, egyházmegyés pap, 1852 és 1869 között oratoriánus szerzetes. Fiatalabb éveiben szemináriumi tanár, a párizsi Stanislas kollégium igazgatója, majd az Ecole normale supérieure lelkésze volt. Egy modern, ontologizmusra hajló bölcseleti rendszer kidolgozása szellemében, anti-skolasztikus szellemben tanított 1863-tól a Sorbonne-on, 1867-ben pedig tagjává választotta a Francia Akadémia. 1869-ben azok közé tartozott, akik elutasították a pápai tévedhetetlenség dogmatizálását; ez volt az oka annak, hogy el kellett hagynia az oratoriánus közösséget, az I. Vatikáni Zsinat döntéseit azonban végül elfogadta. Filozófiai alapelvei tekintetében G. mérsékelt ontologizmust vallott. ¤ Augustinus illumináció-tana alapján azt hirdette, hogy a lélekben isteni érzék van és ennek révén az ember közvetlen megvilágosodással kerül a Végtelen eszméjének birtokába. Ezzel azt a korabeli nézetet is cáfolni igyekezett, hogy a kereszténységnek egyszerre van természetes és történeti gyökere; ez utóbbit a hegeli filozófia vulgáris átvételéből származtatta, amelyet - a pozitivizmus és a kantianizmus minden formájához hasonlóan - élesen elutasított. Az újkori gondolkodás számos irányzatát elvetve nézeteit az 1860-as években foglalta rendszerbe, amelynek köteteiből a katolikus gondolkodás új, enciklopédikus - és lényegében ontologista-intuicionista - szintézisét remélte kiépíteni. Az 1860-as évektől érdeklődése a Biblia felé fordult és élénk vitába keveredett ¤ E. Renan racionalista Jézus-felfogásával, filozófiai témákban pedig Et. Vacherot és D. Deschamps nézeteit, a racionalizmus és a fideizmus szélsőségeit támadta. Egész élete folyamán élénk érdeklődéssel fordult a szociális problémák megoldása felé; a nyomor megszüntetését részben a kereszténység küldetésének vélte, másrészt a tudományos haladás következményének tekintette.

Fő művei: La cathécisme sociale, Alcan, Paris: 1848.; Le connaissance de Dieu. 1-2., Alcan, Paris: 1959.; Lettres sur la religion, Alcan, Paris: 1869. Irodalom: E. J. Scheller: Grundlagen der Erkenntnislehre bei Gratry, Halle: 1929.; Ch. Ph. Bd. I. (HP)


címoldal
index-G