GONZÁLEZ de SANTALLA, Thyrsus (1624, Arganda - 1705, Roma): spanyol katolikus teológus, moralista, neves egyházi szónok és közíró, jezsuita szerzetes. Évtizedeken át volt a dogmatika és a morálteológia professzora Salamanca egyetemén, közben pedig egy évtizeden át a spanyol népmissziók megszervezésének lelkipásztori feladatát vállalta magára. 1687-től haláláig a Jézus Társaság általános rendfőnökeként Rómában élt és fontos szereplője volt a korszak morálteológiai irányzatai közötti csatározásoknak. G. teológiai érdeklődésének középpontjában kezdettől a morálteológia kérdései álltak; aktív részese volt a janzenizmus és a gallikanizmus ellen kibontakozó polémiának, egyben pedig határozott ellenfele a jezsuiták többsége által képviselt probabilista (engedékeny) erkölcsfelfogásnak. Az általa képviselt probabiliorizmus szerint az erkölcsi törvény és az erkölcsi szabadság konfliktusa esetén a szabadság javára csak akkor lehet dönteni, ha egy ilyen döntés helyességének valószínűsége jóval erősebb, mint a törvény mellett szóló érvek. Ezt a nézetét képviselő, a rendi teológusok zömének nézetével ellentétes Az erkölcsteológia alapjai című művét a cenzorok 1680-ban nem javasolták kiadásra. Amikor határozott pápai kívánságra rendi generálissá választották, saját probabiliorista nézeteit hatalmi szóval is érvényesíteni igyekezett. Eredeti műve kivonatolásával titokban kinyomtatott szigorú felfogású polemikus erkölcstana még így sem jelenhetett meg, átdolgozott régebbi írása, az Erkölcsteológia alapjai azonban 1695-ben megjelent, de nem váltott ki komoly szellemi hatást a jezsuita moralisták között, felfogását pedig később ¤ Liguori Szent Alfonz egyszerűen rigorizmusnak ítélte. G. jelentős kontroverz-teológus is volt: dogmatikai kérdésekről állított össze gyűjteményt, de írt a keresztény-muszlim hitvitákról és a pápai tévedhetetlenség kérdéséről is.

Fő művei: Selectae disputationes ex universa theologia 1-4., Salamanca: 1680-86.; Manuductio ad conversionem Mahumetanorum 1-2., Madrid: 1687.; De infallibilitate Romani Pontificis, Roma: 1689.; Fundamentum theologia moralis - de recto usu opiniorum probilium, Roma: 1695. Irodalom: W. V. Bangert: A jezsuiták története, Osiris, Budapest: 2002.; S. Pinckaers: A keresztény erkölcsteológia forrásai, Paulus Hungarus - Kairosz, Budapest: 2001. (HP)