GILSON, Étienne (1884, Párizs – 1979, Párizs): francia katolikus filozófus és filozófiatörténész, évtizedeken át párizsi és montreali egyetemi tanár, a francia katolikus szellemi élet és az ¤ ortodox neotomizmus vezető képviselője. A francia katolikus értelmiség egyik szellemi vezéreként igen jelentős hatást gyakorolt a katolikus irodalom és kultúra fejlődésére, közben pedig történészként és szisztematikus gondolkodóként sokat tett a tomista eszmék népszerűsítése érdekében is. G. ¤ Aquinói Tamás-értelmezése alapvetően szöveghű és konzervatív: minden munkájában törekszik a középkori gondolatok pontos rekonstrukciójára, a modern filozófiai elméletekből viszont csak azokat az eszméket veszi át, amelyek előképét – például híres Descartes-rekonstrukciója esetében – a tomista rendszerben is . megleli. G. egész sor – filológiailag és irodalmilag is igényes – munkában foglalkozott Aquinói Tamás, ¤ D. Scotus, ¤ Bonaventura, ¤ P. Abaelard életével és műveivel; több változatban is megírta a középkori gondolkodás történetét, de számos szisztematikus művet és irodalmi-esztétikai tárgyú dolgozatot is közzétett. Hosszú élete során G. igen kiterjedt kiadói, tudományszervezői tevékenységet is kifejtett és számos tanítványt nevelt. Élete utolsó évtizedében jelentősen módosított konzervatív tomista szemléletén és támogatta a skolasztikus gondolkodás belső megújítását célzó törekvéseket. Ennek ellenére a II. Vatikáni Zsinat után számos bírálat érte, mint akit személyes felelősség terhel a neotomizmus belső válságáért és szellemi kudarcáért.

Fő művei: Le Thomisme. Introduction a la philosophie de saint Thomas d'Aquin, Vrin, Paris: 1924.; L'esprit de la philosophie médiévale, Vrin, Paris: 1932.; La philosophie au moyen age. Des origines patristiques a la fin du XIVe siecle, Payot, Paris: 1944.; Introduction a la philosophie chrétienne, Vrin, Paris: 1960. Magyarul: A középkori filozófia szelleme, Paulus Hungarus - Kairosz, Budapest: 2000. Irodalom: Ch. Ph. Bd. 2. (HP)