GILBERT CRISPIN /Gilbertus Crispinus/ (1045 k., ? – 1117, Westminster): feltehetően franciaországi születésű angol skolasztikus teológus, bencés szerzetes. Teológiai és bölcseleti tanulmányait a normandiai Bec apátságában ¤ Lanfrancus és ¤ Canterbury-i Szent Anzelm növendékeként végezte és Lanfrancus hívására került Angliába 1079-ben, ahol Canterbury érsekévé lett mesterének köszönhette 1085-ös westminsteri apáti kinevezését is. G. valamennyi írása Bec bontakozó racionalizmusának és lelkiségének szellemi bélyegét viseli magán, a Szent Anzelm iránti tanítványi odaadásról, egyházpolitikai kérdésekben pedig a prímás törekvései melletti elköteleződésről tanúskodik. Így G. Herluin-életrajza a Bec alapítója iránti tisztelet dokumentuma, filozófiai traktátusai közül a De anima szinte nem más, mint Szent Anzelm szóbeli tanításának lejegyzése, a szerzetességről és az egyházi hivatalok betöltésének módjáról szóló munkák pedig feltehetően Anzelm egyházpolitikai programja melletti kiállásként tekinthetők. G. teológiai traktátusaiban ugyanakkor kisebb szerephez jut mestere gondolkodásmódjához képest a racionális okoskodás és érvelés és a fő szerepet az óvatosan konzervatív szellemű bibliai egzegézis kapja. G. életművének talán legeredetibb darabja az a két párbeszéd, amelyekben a fiktív keresztény szereplő zsidó illetve hitetlen, pogány beszélgetőtárssal a keresztény hit igazáról és meggyőző erejéről cserél eszmét. E két dialógus közös vonása a partner iránti, a korai középkorban szokatlan tolerancia. Ugyanakkor figyelemre méltó az érvelések eltérése is; zsidó partnerrel szemben G. a bibliai hit és hagyomány közös értékeire, a hitetlennel szemben pedig az értelem meggyőző erejére hagyatkozva érvel a keresztény tanítás igazsága és érvényessége mellett.

Fő művei: De anima; Vita Herluini; De Spirito Sancto; Sermo in Ramis Palmarum; Quid sit monachatus; Probatio de illa peccatrice quae unxit pedes Domini; Disputatio Judaei cum Christiano de fide catholica; Disputatio Christiani cum gentili de fide Christiana; De simoniacis; J.-P. Migne: Patrologia latina 159.; Works of Gilbert Crispin Abbot of Westminster, Auctores Britannici Medii Aevi VIII. (Ed. A. S. Abulafia - G. R. Ewans), London: 1986. Magyarul: Egy zsidó és egy keresztény disputája a keresztény hitről (Ford. és kiad. Dér K.), Budapest: 2006. Irodalom: A. Robinson: G. C., Abbot of Westminster, Cambridge: 1911.; B. Blumenkranz: Juifs et Chrétiens dans le monde occidental, Paris: 1960. (HP)