Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

GERHARD, Johann (1582, Quedlinburg – 1637, Jena): német lutheránus teológus, hitvitázó és dogmatikus, a lutheránus ortodoxia irányzatának egyik megteremtője. Wittenbergben filozófiát és orvostudományokat, Jénában és Marburgban teológiát tanult. Fiatal éveiben ¤ J. Arndt spirituális hatása formálta szellemi alkatát, marburgi évei alatt pedig ¤ B. Mentzer tanítványa volt. 1606-tól lelkipásztorként és Coburg szuperintendenseként működött, aki a hercegség egyházi rendtartását is összeállította, 1616-tól haláláig pedig Jena egyetemén tanított a szisztematikus teológia professzoraként. G. főművében, rendszeres dogmatikájában a hittudomány analitikus, az arisztotelészi bölcseleten alapuló kifejtésére tett kísérletet, egyben azonban vallotta azt is, hogy ez a tudomány nem elméleti, hanem gyakorlati irányultságú, hiszen feladata nem elvont ismeretek, hanem gyakorlati életelvek és lelki iránymutatások közlése. Forrásait tekintve G. szerint a teológia természetfeletti tudomány, amelynek nem az értelemre, hanem a Szentírás útmutatására kell hagyatkoznia, ennek az útmutatásnak a feldolgozása azonban már a természetes értelem, a realista logika és hermaneutika elvei szerint történik. A dogmatika forrását és alapját, a Szentírás nyelvi valóságát illetően G. azon a nézeten volt, hogy Isten üzenete szó szerint sugalmazott és igaz, tehát egyedüli és biztos forrása a hitről való emberi vélekedéseknek. G. a korszak jelentős kontroverz-teológusa volt, aki a legterjedelmesebb válaszokat fogalmazta meg a Tridenti Zsinat teológiai döntéseire és ¤ R. Bellarmini a protestantizmust érintő alapvető bírálatára. Apologetikus célok vezették patrológiai kézikönyve összeállításában is, amely az egyházatyák alapján kívánta bizonyítani, hogy a reformáció teológiája az, amely igazán megfelel az ősegyház hitének, monumentális lelkiségi kézikönyvében pedig a hívő közösség egésze számára is igyekezett összefoglalni a hittételeknek és isteni parancsolatoknak a mindennapi emberi gyakorlatot meghatározó rendszerét.

Fő művei: Loci theologici 1-9., Jena: 1610-1622.; Confessio catholica et evangelica 1-4., Jena: 1634-37.; Harmonis Evangelistarum, Jena: 1627.; Exercitium pietatis quotidianum, Jena: 1612.; Schola pietatis, Jena: 1622.; Disputationes isagogicae, Jena: 1634. Irodalom: C. J. Boettcher: Das Leben D. J. G's, Halle: 1858.; W. Gass: Geschichte der protestantischen Dogmatik I., Tübingen: 1867.; G. Frank: Geschichte der protestantischen Theologie I., Jena: 1875.; RGG. II.; LThK.IV.; Görföl - Kránitz. (HP)


címoldal
index-G