FOX, Georg (1624, Drayton-in-the-Clay – 1691, London): angol nonkonformista prédikátor, egyházszervező és jelentős egyházi szónok, a kvéker közösség alapítója. Eredetileg cipészmesterséget tanult, az 164-es évek elejétől azonban eksztatikus vallási élményei és látomásai hatására evangéliumi alapon álló, az anglikán államegyház lelki formalizmusával szembeforduló közösségeket alapított. Ő maga és követői a tiszta, bűn nélküli élet eszménye nevében nagy erkölcsi szigorúságot és fokozott jámborságot kívánó vallásosságot hirdettek, szembefordultak a hagyományos egyház fegyelmi és hierarchikus rendjével. F. a pap nélküli, a Bibliát szabadon magyarázó közösségek eszményét képviselte és egy olyan prófétikus Szentlélek-misztikát hirdetett, amely rövidesen kihívta maga ellen a hatóságok haragját. A mozgalmat hivatalosan szektának minősítették és tagjait üldözték; maga F., aki vándorprédikátorként járta be Angliát, közel tíz alkalommal került börtönbe, de ismétlődő fogságait is arra használta fel, hogy újabb és újabb lelkiségi írásokkal buzdítsa követőit. 1670-ben amerikai körutat tett, 1677-ben pedig Németországban és Nématalföldön is hirdette eszméit. Ebben az időben szervezte meg végleges formában Society of Friend nevet viselő hívő közösségét, amely a későbbi kvéker egyház alapja lett, sőt lapot is alapított nézetei népszerűsítése érdekében. A folyamatos zaklatások miatt F. követőinek egy része tanítványa, W. Penn vezetésével 1681-től kivándorolt az amerikai gyarmatokra és ott megalapította önálló, a teljes vallásszabadságon, individuális tolerancián és felekezeti sokféleségen alapuló közösségét, a későbbi Pennsylvania államot.

Fő művei: Journal (ed. N. Penney), Cambridge: 1901. Irodalom: J. S. Watson: The Life of George Fox, the Founder of Quakerism, London: 1860.; Th. Hodgkin: George Fox, London: 1877.; W. Ch. Braithwaite: The beginnings of Quakerism, London: 1912.; RGG. II. (HP)