ERNESTI, Johann August (1707, Tennstedt – 1781, Leipzig): német lutheránus pedagógus, filológus és teológus, a konzervatív lutheránus ortodoxia képviselője. Wittenberg és Lipcse egyetemén tanult teológiát, filológiát és matematikát, 1734-től pedig a híres lipcsei Thomasschule rektoraként dolgozott. 1742-ben a klasszikus irodalmak, 1759-ban a teológia professzora lett Lipcse egyetemén, közben pedig jelentős oktatáspolitikai feladatokat is ellátott. Egyebek között ő állította össze azt a klasszikus nyelvekre összpontosító iskolai rendtartást, amely egészen 1847-ig meghatározta a német gimnáziumok tanmenetét és több munkájában foglalkozott oktatásmódszertani kérdésekkel is. E. egyike volt kora legjelentősebb klasszika-filológusainak: számos filológiai dolgozata és retorikai értekezése mellett Homérosz, Cicero, Tacitus és más antik szerzők műveit adta közre alapos magyarázatok kíséretében, amelyek kidolgozásánál a tudományos mellett a pedagógiai szempontoknak is nagy jelentőséget tulajdonított. Írásai fontos csoportját jelentik teológiai művei is. Számos bibliai kommentárjában elsősorban ¤ J. S. Semler és a kibontakozó történetkritikai racionalizmus ellen emelte fel a szavát és azt az álláspontot vallotta, hogy a szent szövegek magyarázata nem igényel kritikusabb, szigorúbb kritikai elveket, mint bármely más írásmű tanulmányozása. E. dogmatikai munkáiban, amelyek között zömmel krisztológiai és dogmatörténeti természetűeket találunk, a felvilágosodás törekvéseivel szemben a hagyományos lutheránus ortodoxia tételeihez igazodott.

Fő művei: Clavis Ciceroniana, Leipzig: 1739.; Institutio interpretis Novi Testamenti, Leipzig: 1761.; Opuscula philologica critica, Leipzig: 1764.; Opuscula Theologica, Leipzig: 1773.; Theses theologicae dogmaticae, Leipzig: 1783. Irodalom: W. Gass: Geschichte der protestantischen Dogmatik IV., Tübingen: 1867.; G. Frank: Geschichte der protestantischen Theologie III., Jena:: 1875.; RGG. II. (HP)