Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

ELVENICH, Peter Josef (1796, Embken bei Zülpich – 1886, Breslau): német katolikus teológus és filozófus, egyházmegyés pap, a hermesianizmus harcos képviselője. Münster és Bonn egyetemén tanult teológiát, rövid gimnáziumi tanári működés után pedig 1823-tól Bonn, 1829-től Breslau egyetemén lett a bölcselet professzora, egykori tanára, ¤ G. Hermes nézeteinek követője és népszerűsítője. Hermes nézeteinek 1835-ös elítélését követően E. az általa és ¤ J. W. J. Braun által kiadott Acta Hermesiana lapjain igyekezett megvédelmezni mestere nézeteinek igazhitűségét, 1837-ben pedig Rómában személyesen is igyekezett kieszközölni az elmarasztalás visszavonását. Küldetésének sikertelensége után E. még néhány évig megmaradhatott állásában, 1843-ban azonban megvonták tőle a canonica missio-t. Ezt követően állami alkalmazottként dolgozott tovább Breslau egyetemén, ahol az egyetemi könyvtár vezetését is ellátta. Az 1860-as években az elvei mellett szilárdan kitartó E. a Syllabus ellenzői közé tartozott, a ¤ J. B. Baltzer elmarasztalása körüli vitában pedig határozottan a Vatikán véleménye ellen foglalt állást. A katolikus egyház belső ellenzékéhez csatlakozott az 1863-as teológuskongresszus idején is, 1870-ben pedig – ¤ I. Döllinger mellett – egyik fő szószólója volt a pápai tévedhetetlenséget ellenzők táborának. 1870 után E. formálisan is kilépett a katolikus egyházból és az ókatolikus mozgalomhoz csatlakozott, közben pedig sorra adta közre racionalista szellemű illetve a konzervatív egyházi struktúrákat bíráló írásait.

Fő művei: Die Moralphilosophie 1-2., Breslau: 1830-32.; De Fichte idealismo, Breslau: 1832.; Acta Hermesiana, Breslau: 1836.; Meletemata theologica, Breslau: 1837.; Acta Romana, Breslau: 1838. Der Hermesianismus und Johannes Perrone, sein römischen Gegner, Breslau: 1844.; Die Wesenheit des menschlichen Geistes, Breslau: 1857.; Die Beweise für das Dasein Gottes nach Cartesius, Breslau: 1868. Irodalom: K. Werner: Geschichte der katholischen Theologie seit dem Trienter Konzil bis zur Gegenwart, Wien: 1889.; LThK. III. (HP)


címoldal
index-E