ELIADE, Mircea (1907, Bucuresti – 1986, Chicago): román vallástörténész és író, az általános és összehasonlító vallástudomány fenomenológiai irányzatának egyik legjelentősebb 20. századi képviselője. A bukaresti egyetemen bölcseletet, Kalkutta egyetemén indológiát tanult. A 30-as évek derekától a bukaresti egyetemen tanított, jelentős politikai és publicisztikai tevékenységet fejtett ki és sorra adta közre regényeit, novelláit. 1940-től Londonban és Lisszabonban teljesített diplomáciai szolgálatot, 1945-től pedig emigrációban maradva ¤ G. Dumézil támogatásával Párizsban taníthatott általános és összehasonlító vallástörténetet. 1956-ban lett az általános és összehasonlító vallástudomány professzora Chicago egyetemén, a következő évtizedekben pedig a nemzetközi vallástudományi szervezetekben is jelentős szerepet vállalt. E. élete különböző szakaszaiban igen alaposan foglalkozott a jóga, a hindu vallásbölcselet valamint az ázsiai sámánizmus kérdésével, alaposan tanulmányozta számos archaikus és primitív kultúra mitikus és rituális hagyományait, legfontosabb, rendszerező írásai azonban elsősorban az egyetemes és összehasonlító vallástörténet fenomenológiai szintézisének megalkotására irányultak. Így ¤ R. Otto fogalmi alapvetéséből kiindulva a vallási valóságot a szent és a profán szembesülésének tényeként, a mitikusnak a reálisban való megmutatkozásaként, hierophániák sorozataként igyekezett értelmezni. Hatalmas, bár az indoeurópai anyagot erősen felértékelő és némi román nacionalizmustól és sovinizmustól sem mentes munkásságában a világ minden tájáról összegyűjtött etnológiai és vallástörténeti anyagon igyekezett alátámasztani elméletét, amelyre a vallási szimbólumok világából vagy a beavatási és átváltozási rítusok köréből hozott bizonyítékokat és alapos elemzésnek vetette alá a csodálatos születések mitológiáját is. Több munkájában is igyekezett a vallási valóság fenomenológiai leírásához alkalmas fogalmi rendszert kidolgozni, amely a mítosz fogalmában, mint a szent megmutatkozásának közvetlen aktusában vélte felismerni a vallási jelenségvilág lényegét, élete utolsó, befejezetlenül maradt művében pedig a fenomenológiai módszerre támaszkodva a vallási valóság egyetemes történetének és morfológiájának áttekintésére is vállalkozott. Hatalmas történeti és néprajzi anyagot feldolgozó írásainak sajátos vonása volt a vallási világ közös és összehasonlítható archaikus elemei iránti érdeklődés, a modern vallási jelenségek iránti ezzel társuló meglehetős érzéketlenség. E. tudományos teljesítményének egyik csúcspontját a monumentális The Encyclopaedia of Religion főszerkesztői munkája jelentette, amely ma a fenomenológiai elkötelezettségű vallástudományi szemlélet mértékadó szintézise.

Fő művei: Traité d'histoire des religions, Payot, Paris: 1949.; Le mythe de l'éternel retour, Gallimard, Paris: 1949.; La Yoga, Payot, Paris: 1951.; Images et symboles, Gallimard, Paris: 1952.; Le chamanisme et les techniques archaiques de l'extase, Payot, Paris: 1954.; Forgerons et Alchimistes, Flammarion, Paris: 1956.; Mythes, réves et mysteres, Gallimard, Paris: 1957.; Naissances Mystiques, Gallimard, Paris: 1959.; Das Heilige und das Profane, Rowohlt, Hamburg: 1957.; Patterns in comparativ Religion, New York: 1963.; The Quest, Chicago University Press, Chicago: 1971.; Méphistophéles et l'androgyne, Paris: 1972.; Histoires des croyances et des idées religieuses 1-3., Payot, Paris: 1976-83. Magyarul: A szent és a profán, Európa, Budapest: 1987.; Az örök visszatérés mítosza, Európa, Budapest: 1993.; Vallási hiedelmek és eszmék története 1-3., Osiris, Budapest: 1994-96.; A jóga. Halhatatlanság és szabadság, Európa, Budapest: 1996.; Képek és jelképek, Európa, Budapest: 1997.; Misztikus születések, Európa, Budapest: 1999.; A samanizmus, Osiris, Budapest: 2001.; Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok, Osiris, Budapest: 2002.; Az eredet bűvöletében, Cartaphilus, Budapest: 2002.; Kovácsok és alkimisták, Cartaphilus, Budapest: 2003. Irodalom: J. A. Saliba: "Homo religiosus" in Mircea Eliade, London: 1976.; D. Allen: Structure and Creativity in Religion, The Hague: 1977.; J. P. Culiano: Mircea Eliade, Assisi: 1977.; Simon R.: Mircea Eliade alvilágjárása avagy a kezdetek nosztalgiája, In: M. Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története 3., Osiris, Budapest: 1996. (HP)