ELBEL, Benjamin (1690, Friedberg - 1756, Söflingen): német katolikus morálteológus, ferences szerzetes, rendi teológiatanár és vezető kormányzati tisztségek viselője, a barokk skolasztika késői képviselője. Világos szerkezetű, egyszerű és közérthető, bár a korábbi szerzők intellektuális eredetiségét nélkülöző morálteológiai szintézisében a probabilizmus álláspontját képviselte, mintaszerűen kapcsolva össze az erkölcsi kérdések elvi-fogalmi felvetését a gyakorlati, kazuisztikus megoldások felsorakoztatásával. Kézikönyve így nagy népszerűségnek örvendett a 18. század második felében a felvilágosodás eszméivel viaskodó lelkipásztorok és gyóntatók körében, példáira és problémamegoldásaira pedig ¤ Liguori Szent Alfonz is gyakran hivatkozott.

Fő művei: Theologia moralis decalogalis et sacramentalis per modum conferentiarum casibus practicis illustrata 1-3., Venezia: 1731. (HP)