DUNGERSHEIM, Hieronymus (1465, Ochsenfurt am Main – 1540, Leipzig): német katolikus teológus, egyházmegyés pap, ¤ M. Luther vitapartnere és a korai reformáció szellemi ellenfele. Lipcse egyetemén skolasztikus szellemben tanult teológiát és bölcseletet, ezt követően pedig – egy rövid hitszónoki küldetést leszámítva – ugyanott tanította ¤ Petrus Lombardus Szentenciáskönyve alapján a rendszeres teológiát. 1501-ben Zwickauban lett hitszónok, Lipcsébe visszatérve pedig az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. Ezekben az években sorra adta közre skolasztikus szellemű írásait, amelyekben ¤ Aquinói Szent Tamás és más középkori szerzők műveit kommentálta. Az 1510-es évek végétől hagiográfiával is foglalkozott, 1519-ben pedig Lutherhez írt levelekben marasztalta el a reformátor törekvéseit. 1520-ban nyilvános vitairatban is fellépett a hitújítás ellen és ezt a szellemi küzdelmet a következő évtizedben is folytatta. D. több alkalommal személyesen is vitázott Lutherrel és ¤ Ph. Melanchtonnal, hitszónokként is felemelte a szavát az új eszmék ellen, az 1530-as években pedig a lipcsei egyetem dékánjaként is igyekezett gátat szabni a reformáció terjedésének. 1540-ben, amikor az egyetem fejedelmi nyomásra csatlakozott a reformációhoz és elfogadta az ágostai hitvallást, a már igen idős D. elvesztette tanári állását, néhány héttel később pedig meg is halt. D. 1518 előtti művei kivétel nélkül a skolasztikus teológia és bölcselet szisztematikus feldolgozásával foglalkoztak, a későbbiekben pedig szinte kizárólag Luther ellen írt, akinek elsősorban szentség- és kegyelemtani felfogását támadta.

Fő művei: Conclusiones cum rationibus ad partes Summae Theologicae Thomae Aquinatis, Leipzig: 1516.; Bekenntnis des Glaubens D. Martini Luthers mit kurtzen Glossen, Leipzig: 1528.; Dialogus ad Martinum Lutherum, Leipzig: 1531.; Aliqua opuscula contra Martinum Lutherum, Leipzig: 1531. Irodalom: E. Iserloh: H. D. von Ochsenfurt am Main, Theologieprofessor in Leipzig, Münster: 1998.; RGG. II.; LThK. III.; BBKL. XXII. (HP)