DOMINICUS GUNDISSALINUS /Domingo Gundisalvo, Domingo Gonsalez/ ( ? – 1181, Segovia): hispániai skolasztikus teológus és bölcselő, egyházmegyés pap, a toledói iskola rendszerező, az arab tudományosság eredményeit általánosító képviselője. Életéről, tanulmányi éveiről szinte semmi biztosat nem tudunk; annyi kétségtelen, hogy a 12. század közepétől Segoviában élt és Cuéllar archidiakonusi javadalmát birtokolta. Az 1140-es években D. ¤ Ibn Daud és ¤ Johannes Hispanus társaságában mintegy húsz jelentős arab filozófiai mű fordítását készítette el; munkatársai arabról kasztiliai népnyelvre ültették át a szövegeket, amelyek alapján ő készítette el a latin fordításokat. Az így elkészített tolmácsolások között ¤ al-Kindi, ¤ al-Fárabi és ¤ al-Ghazáli munkái szerepeltek, valamint ¤ Avicenna több jelentős írása és néhány, az arab csillagászat klasszikus összegzésének számító mű. Saját traktátusai alapján D. Avicenna Arisztotelészt Platón alapján értelmező gondolatmenetének volt a követője. Így lélekfilozófiai írásaiban az egyetemes és halhatatlan világlélek gondolatát fogalmazza meg, ontológiájában pedig az anyag és a forma egysége mellett foglal állást. D. istentanában a görög bölcseleti hagyomány szellemében a Teremtőről, mint a világ ős-okáról fejti ki a véleményét, tudományrendszertanában pedig Arisztotelész felfogásához igazodik, világosan megkülönböztetve a teoretikus és a praktikus tudományok világát. Néhány tudományos téma tárgyalása tekintetében D. úttörő a latin skolasztikus irodalomban: optikai vagy statikai értekezései a későbbi skolasztikus természetfilozófiai szemlélet megelőlegezésének tekinthetők és fontos állomásai a későbbi skolasztika arisztoteliánus szellemi fordulatának.

Fő művei: De anima; De divisione philosophiae; De immortalitate animae; De processione mundi; De unitate; De processione mundi; De divisione philosophiae; De aspectibus; De ponderibus; Irodalom: Cl. Baeumker: D. G. als philosophischer Schriftsteller, BGPhM. 25.; Münster: 1927.; N. Kinoshita: El pensamiento filosófico de Domingo Gundisalvo, Salamanca: 1988.; RGG. II.; LThK. III.; BBKL. XVII. (HP)