DIETENBERGER, Johannes (1475, Frankfurt am Main – 1537, Mainz): német katolikus teológus, hitvitázó és bibliafordító, a korai reformáció ellenfele, dominikánus szerzetes. Szülővárosában folytatott rendi tanulmányait követően lelkipásztorként és teológiatanárként dolgozott, 1510-től pedig priorként állt a frankfurti rendi konvent élén. A következő években Köln, Heidelberg és Mainz egyetemein tanult tovább, ezt követően pedig Trier, Frankfurt és Mainz dominikánus közösségeinek volt az elöljárója. D. már korán bekapcsolódott a reformáció körüli vitába és 1530-ban egyike volt azoknak a katolikus teológusoknak, akik a Confutatio megfogalmazásával utasították vissza a reformátorok által előterjesztett Ágostai Hitvallás téziseit. A közben kibontakozó viták során D. számos polemikus és aszketikus írást adott közre, 1537-ben közzétett német nyelvű katekizmusa pedig pontról pontra utasította vissza a reformátori eszméket. D. 1530-tól népnyelvű bibliafordításán dolgozott, amely végül 1534-ben jelent meg és a következő két évszázadban csaknem 60 kiadást ért meg. A szöveg nyelvileg és irodalmilag is meglehetősen igényes és pontos átültetése során D. korábbi fordításokat is átdolgozott és felhasznált; így merített ¤ H. Emser újszövetségi fordításából, a deuterokanonikus ószövetségi könyvek esetében ¤ L. Judae szövegét vette át, számos nyelvi megoldás tekintetében meg ¤ M. Luther fordításához igazodott, a hitújítók teológiai tartalmú szövegértelmezéseit azonban a katolikus hagyomány szellemében elutasította.

Fő művei: Kleyne Katechismus, Mainz: 1537. (Ch. Moufang: Katholische Katechismen des 16. Jh.s in deutscher Sprache, Freiburg: 1881.) Irodalom: H. Wedewer: J. D. Sein Leben und Wirken, Mainz: 1888.; RGG. II.; LThK. III.; DictThéolCath. IV. (HP)