DIANA, Antonio (1586, Palermo – 1663, Roma): olasz katolikus teológus és moralista, a barokk morálteológia kazuisztikus irányzatának radikális képviselője, egyházmegyés pap, majd theatinus szerzetes, több pápa morálteológiai tanácsadója és a Szent Officium konzultora. Legfontosabb, 1635-ben megjelent, a maga idejében nagy elismerésnek és széles körű elfogadásnak örvendő munkájában, a Resolutiones morales-ben a lelkiismeret erkölcsi természetű konfliktusainak lehetséges eseteit gyűjtötte csokorba, következetesen alkalmazva a morális probabilizmusnak azt az elvét, amely a kicsit is valószínű helyességű erkölcsi döntéseknek is szabad utat ad a morális törvény szigora ellenében. Sok kiadásban megjelent munkája alapján ellenfelei és protestáns vitapartnerei felfogását a "non ferro sed ligno" elv alkalmazásának tekintették és véleményét a laxizmus végletes és szélsőséges változatának ítélték, ¤ Liguori Szent Alfonz és a mai morálteológusok zöme viszont azon a véleményen van, hogy D. nézetei csak néhány eset megítélésekor közelítik meg a laxizmusnak a későbbi egyházi szemlélet által is kárhoztatott mértékű morális engedékenységét és szabadosságát.

Fő művei: Resolutiones morales I.-V., Lyon: 1635. (HP)