DANIEL-ROPS, Henry /Jean Charles Henry Petiot/ (1901, Épinal – 1965, Treserve Savoie): francia katolikus író, vallás- és egyháztörténész, 1955-től a Francia Akadémia tagja. Grenoble és Lyon egyetemén bölcseletet és jogot tanult, ezt követően pedig évtizedeken keresztül történelemtanárként, lapszerkesztőként, 1945 után független íróként dolgozott. Írói működése korai szakaszában elsősorban regényeket alkotott, amelyek visszatérő témája a modern, a technika által uralt és a hittől elforduló világ és a benne vallásosságát hitelesen megélni akaró, ám az egyház intézményes világában helyét nem találó egyén konfliktusa. Irodalomtörténeti műveiben is a művész hitének titkait igyekezett megfejteni és azokat a lélektani motívumokat kereste, amelyek a személyiség hit általi kiteljesedésének titkát, az irodalmi alkotások spiritualitásának lényegét hordozzák. Az 1940-es évektől nagy megtérőnek és az egyházias érzelmű francia értelmiség egyik vezéralakjának számító D. érdeklődése egyháztörténeti témák felé fordult. Ennek első bizonyítéka Jézus alakját alapos kor- és vallástörténeti stúdiumok alapján, irodalmi igénnyel megírt munkája volt, ezt követően pedig sokkötetes sorozatban dolgozta fel – amolyan a keresztény hagyomány iránt lojális anti-Renan módjára – az evangéliumi kor, az ó- és középkori egyház históriáját. Szellemi fejlődése tekintetében D. hit- és történelemszemlélete a késői modernizmus dogmátlan, hívő életérzésének és az életfilozófiák szubjektív perszonalizmusának és pszichologizmusának világából indult, nagy egyháztörténeti szintézise megírásának idejére azonban az ortodoxia és a történeti hitelesség ötvözéséig jutott el, amit késői korszakának számos irodalmi formában kidolgozott spirituális munkája is alátámaszt.

Fő művei: L'ame obscure, Paris: 1929; Mort, ou est ta victoire, Paris: 1934.; Histoire sacrée, Paris: 1943.; Jésus en son temps, Paris: 1946.; Histoire de l'Église du Christi 1-11., Paris: 1957-65.; Magyarul: Jézus és kora 1-2., Budapest: 1986. Irodalom: A XX. század konvertitái 1-2. (Szerk.: F. Lelotte), Budapest: 1986.; Szabó Ferenc: Jelek az éjszakában, Róma: 1983. (HP)