Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

CATHREIN, Victor (1845, Brig – 1931, Aachen): svájci német katolikus teológus és filozófus, a neoskolasztikus erkölcs- és jogbölcselet neves képviselője, hollandiai és németországi rendi főiskolák tanára, jezsuita szerzetes. A skolasztikus metafizikai hagyományra, a klasszikus természetjogi szemléletre és az arisztoteliánus fogalomrendszerre építő spekulatív erkölcstani szintéziseiben az ember erkölcsi képességeit és cselekvéseit, mint az ember alanyi jóságának világát vetette egybe a tárgyi jóságnak az erkölcsi törvény, döntően a természettörvény világában adott valóságával és ebből vezette le a gyakorlati erkölcsiség nem-kazuisztikusan felfogott, a modern élet morális szituációi áttekintő elemzését, miközben pontról pontra vitatta a korszak másik jelentős német katolikus moralistájának, ¤ J. Mausbach-nak erősen augusztiniánus, voluntarista felfogását. Erkölcsfilozófiai szintézise így a klasszikus neotomista erkölcstan reprezentatív és mérsékelten konzervatív szintézisének tekinthető, amelyet német nyelvterületen és a magyar szemináriumokban is egészen az 1930-as évekig tankönyvként használtak. Korkérdéseket tárgyaló munkái közül a szocializmusról és a nők társadalmi helyzetéről szóló értekezései érdemelnek említést, elméleti munkái között pedig értekezett a természetjog és a pozitív jog viszonyáról, az ember erkölcsi öntudatáról és népszerű munkában tárgyalta a katolikus világnézet kérdéseit. C. jelentős publicisztikai tevékenységet is kifejtett; a gyakorlati erkölcsiség kérdéseit tárgyaló kisebb írásai zömében a Stimmen aus Maria-Laach című folyóiratban láttak napvilágot.

Fő művei: Moralphilosophie 1-2., Herder, Freiburg: 1890.; Recht, Naturrecht und positives Recht, Herder, Freiburg: 1901.; Die Einheit des sittlichen Bewusstseins 1-3., Herder, Freiburg: 1914.; De bonitate et malitate actuum humanorum, Neuwelaerts, Leuwen: 1926. Magyarul: Erkölcsbölcselet 1-2., Csanádi Növendékpapság Egyházirodalmi Iskolája, Temesvár: 1900.; A női kérdés, SZIT., Budapest: 1904.; Katholikus világnézet, Budapesti Növendékpapság Egyházirodalmi Iskolája, Budapest: 1911. Irodalom: LThK. Bd. II. (HP)


címoldal
index-C