CARDANO, Girolamo (1501, Pavia – 1576, Roma): olasz matematikus, természettudós, orvos és asztrológus, a késői reneszánsz természetfilozófia jelentős képviselője. Pavia és Padova egyetemén tanult medicínát és természettudományokat, az 1520-as évek végétől pedig orvosi praxist folytatott Padova és Milano környékén. Az 1530-as évek elejétől matematikát és görögöt tanított Milánóban, 1540 és 1570 között pedig több alkalommal volt Pavia és Bologna egyetemén az orvostudományok professzora. 1571-ben az inkvizíció letartóztatta, mert Jézus evangéliumi életrajzát asztronómiai elvek alapján magyarázta és elkészítette a Messiás horoszkópját is. 1573-ban, a vádak alóli felmentése és szabadulása után Rómába ment, ahol élete utolsó éveiben a pápai udvar orvosaként dolgozott. C. sikeres gyakorló orvos volt, aki több alapvető munkát is közreadott a gyógyítás tudományáról és sokat foglalkozott az asztrológia elméletével is. Ennél is jelentősebb matematikai munkássága; fő eredménye a harmadfokú egyenletek megoldóképletének – Cardano-képlet – megtalálása volt. Természetfilozófiájában C. az anyag és a szellem, az anyagelvűség és a misztika dualizmusa szellemében gondolkodott és azt vélte, hogy az anyagi világ olyan statikus, örök valóság, amelyet a szellem, a lélek dinamikája hoz mozgásba. Rendszerének középpontjában az ember áll, aki a szellemi (isteni) és az anyagi (testi) sajátos keveredése, a világ célja és értelme. A természettudomány és a teológia harmóniájának elvét hirdetve C. arra a belátásra jutott, hogy Isten realitása matematikai úton belátható és igazolható tény. Társadalmi nézetei szerint az erkölcs és a politikai normáinak érvényességét a bennük megmutatkozó isteni akarat biztosítja és maga a rendezett társadalom sem létezhetne Isten és annak szándékai ellenére.
Fő művei: De malo recentiorum medicorum usu libellus, Milano: 1540.; Practica arithmetica, Padova: 1539.; De propria vita, Padova: 1643.; De subtilitate, Padova: 1550.; De rerum varietate, Padova: 1557.; Ars Magna, Padova: 1545.; Commentariorum in Ptolemaeum de Astrorum iudicis libri IV., Padova: 1570.; Opera omnia 1-10., Lyon: 1663. Irodalom: BBKL. XIX.; LThK. II.; http://www.cspf.mi.cnr.it/cardano (HP)