BOVERIUS, Zacharias de Saluzzo /Giovanni Boveri/ (1568, Saluzzo – 1638, Genova): olasz katolikus teológus és rendtörténész, kapucinus szerzetes. Fiatal éveiről keveset tudunk, de valószínű, hogy teológiai ismeretei zömét autodidakta módon szerzte. 1600-tól Piemonte és Savoya hegyei között, az ottani valdens közösségek megtérítése érdekében végzett missziós munkát. 1618-ban lett teológiatanár, 1623-tól pedig Rómában, a kapucinus generális teológiai tanácsadójaként dolgozott. Rövidesen kinevezést nyert a Szent Officium konzultorává, 1525-26-ban Barberini bíboros tanácsadójaként Spanyolországban és Franciaországban tevékenykedett, élete utolsó éveiben pedig a rendi kormányzatban viselt tisztségeket. B. irodalmi tevékenységének egyik fő területe a Tridenti Zsinat utáni hittudomány szemléletét képviselő kontroverzteológia volt. Ennek megfelelően több munkában hasonlította össze a régi hitvallások alapján a katolikus tanítást a protestáns teológia nézeteivel, de részese volt a ¤ N. Ysambert mérsékelt gallikanizmusa elleni polémiának is. Tudósi működésének másik fontos területét a kapucinus rend történetének kutatása jelentette; összefoglaló rendtörténete szerzetesi közössége históriájának első összefoglalása.

Fő művei: Demonstrationes symbolorum verae et falsae religionis 1-2., Lyon: 1617.; Paraenesis catholica, Lyon: 1618.; Censura paraenetica, Milano: 1621.; Orthodoxa consultatio de ratione verae fidei et religionis amplectendae, Madrid: 1623. Irodalom: F. da Sestri: Vita, Genova: 1664.; A. von Schasching: Die Schrift des Zacharias Boverius Orthodoxa consultatio, Eichstadt: 1937.; LThK. X. (HP)