Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének
 AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI NYITOTT EGYETEME
TEOLÓGIA SZAK



 
 

BOLZANO, Bernhard (1781, Prag – 1848, Prag): német katolikus teológus, egyházi szónok, filozófus és matematikus, a modern logika egyik megteremtője és a teológiai racionalizmus híve, prágai egyetemi tanár, egyházmegyés pap. B. 1805-től 1819-ig vallástudományt és hitvédelmet tanított a prágai egyetemen, ám ebből az állásából a felvilágosodás eszméi és a dogmatika kérdéseinek racionális kritikája miatt felmentették és átmenetileg a publikálástól is eltiltották. Ettől kezdve lényegében magántudósként élt vidéki barátainál illetve Prágában és ekkor adta közre legfontosabb matematikai és vallásbölcseleti munkáit. Matematikai szakmunkáinak köszönhetően B. a modern matematikai analízis és a halmazelmélet egyik klasszikusa, a Bolzano-Weierstrass-tétel megfogalmazója. Legalább ennyire jelentős logikai életműve: Tudománytan című, Leibniz platonizáló idealizmusára építő munkájában a logikai állítások alapját jelentő magánvaló igazságok objektivitását élesen megkülönböztette a logikai igazságok pusztán gondolati, az emberi megismerésben konstituálódó természetétől, azaz a valóság valódi logikáját a logikai érvényesség gondolati világától. B. a filozófia egészéről is Leibniz szellemében, a platonizáló idealizmus fogalmai szerint vélekedett; felelevenítette a monászok elméletét, a bölcselet egész rendszerét pedig igyekezett a racionális tudományeszmény szellemében értelmezni. Etikájában a közjó fogalmának a felvilágosodás idejében adott fogalmát állította a középpontba és egyszerre vallotta az erkölcsi elvek transzcendens és materiális megalapozhatóságának gondolatát és egy szociálisan igazságos társadalom eszményét. Platonizmusa világosan érvényesült teológiai, dogmatikai tárgyú írásaiban is; a lelek halhatatlanságáról írt kis értekezése a skolasztikus hagyomány ellenében világosan a ráció érveit tekinti a végső kérdések alkalmas megválaszolása eszközének és vallási témájú publicisztikájában is a racionális objektivizmus szellemében keres választ kora teológiai és vallási kérdéseire.

Fő művei: Athanasiana, Sulzbach: 1827.; Wissenschaftslehre 1-4., Sulzbach: 1837.; Lehrbuch der Religionswissenschaften, Sulzbach: 1839.; Paradoxien des Unendlichen, Prag: 1851.; Gesamtausgabe, Fromman-Holzboog, Stuttgart-Bad Cannstadt: 1969-. Magyarul: A lélek halhatatlanságáról avagy Athanasia – Mi a filozófia?, SZIT., Budapest: 2001. Irodalom: H. Bergmann: Das philosophisches Werk Bernard Bolzano's, Trier: 1909.; Ch.Ph. Bd. I. (HP)


címoldal
index-b