BAUTAIN, Louis-Eugéne (1796, Paris - 1867, Viroflay): francia katolikus filozófus és teológus, 1828-tól egyházmegyés pap, Strassbourgban, majd Párizsban egyetemi tanár, a tradicionalizmusnak a romantika intuicionizmusához is közelálló képviselője. Kant kriticizmusát és a klasszikus német idealizmus racionalizmusát, de az újraéledő skolasztikát is elutasító szemléletének kiindulópontja annak állítása volt, hogy az elemző emberi értelem metafizikai tudásra vagy Isten létének megismerésére nem juthat. Erre B. szerint csak az az intuitív értelem alkalmas, amely valójában nem más, mint az emberben eleve meglévő hit, amelynek ismerettartalma áthagyományozás révén kerül birtokába az egyes embereknek. Ez egyben azt is jelentette, hogy B. felfogása szerint a hit minden értelmi aktus alapja és előzetes feltétele. A hithez elvezető értelem realitásának tagadása és ebből következő éles Arisztotelész- és skolasztika-kritikája miatt 1840-ben Róma B. véleményét fideizmusként elítélte, ő pedig visszavonta vitatott téziseit. Élete utolsó éveiben morálteológiai kérdésekkel foglalkozott, cenzúrázott nézetei egy részét pedig tanítványa, ¤ A. Bonetty vitte tovább. Néhány gondolata ¤ M. Blondel voluntarizmusában és a modernistának elkönyvelt ¤ L. Laberthonniere intuicionizmusában talált folytatásra.

Fő művei: La Philosophie de Christianisme 1-2., Strasbourg-Paris: 1835.; Philosophie morale 1-2., Strasbourg-Paris: 1842. Irodalom: E. Hocedez: Histoire de la théologie...T. 2.; Ch. Th. Bd. 1.; P. Poupard: L'Abbé Louis Bautain, Casterman, Tournai: 1962. (HP)