BAUDOIN, Francois /Bauduin/ (1520, Arras – 1573, Paris): francia humanista, jogtudós és kontroverz-teológus, a kálvinizmus, élete utolsó éveiben pedig a katolikus egyház híve. Bourges akadémiáján tanult jogot és teológiát, ezt követően pedig a világi és az egyházi jog professzoraként Bourgesben, Strassburgban és Heidelbergben tanított. B. még 1545-ben csatlakozott a francia hugenotta közösséghez, teológiai és egyházjogi kérdésekben azonban kezdettől olyan közvetítésteológiai nézeteket vallott, amelyek a katolikus és a protestáns közösségek közötti, az óegyház hitén alapuló egység lehetőségét keresték. Az 1561-ben Poissy-ben tartott párbeszéden a Szentírás alapján olyan, a katolikus ¤ G. Cassander nézeteihez hasonló véleményt terjesztett elő, amely a kereszténység ujraegyesítésének lehetőségét kínálta, kezdeményezése azonban sikertelen maradt. A kudarc hatására 1563-ban katolizált, 1569-től pedig Angers egyetemén tanított és a római és kánoni jog elvei alapján igyekezett érveket találni az egyház belső szakadásának megszüntetése mellett. Írásaiban gyakran foglalkozott történetfilozófiai és politikai témákkal, a történetírás módszertani kérdéseivel is, a vallásközi vitákban pedig a tolerancia és az autonómia elvét és a népszuverenitásnak a hit világára is kiterjedő, természetjogi megalapozású gondolatát képviselte. Jogtörténeti és történetbölcseleti gondolatai alapján B. a korai felvilágosodás evolucionista historizmusának egyik megteremtőjeként értékelhető, aki a vallási változásokat is az egyetemes történeti és jogtörténeti folyamatoknak rendelte alá. Élete során jelentős filológiai munkát is végzett; több egyháztörténeti és dogmatörténeti jelentőségű ókeresztény mű sajtó alá rendezése fűződik a nevéhez.
Fő művei: Constantinus Magnus, seu de constantini imperatoris legibus ecclesiasticis atque civilibus, Basel: 1556.; Commentarius ad edicta veterum principium Romanorum de christianis, Basel.; De institutionae historiae universae, Peris: 1561.; Discours sur le fait de la Reformation, Paris: 1564. Irodalom: DictThéolCath. II.; BBKL. XXII. (HP)