BATIFFOL, Pierre (1861, Toulouse – 1929, Paris): francia katolikus teológus, biblikus és egyháztörténész, egyházmegyés pap, a modernizmus gyanújába került reformteológusok egyike. Teológiát és egyháztörténetet – ¤ L. M. O. Duchesne irányitásával – Párizsban, ókeresztény régészetet, biblikumot és patrológiát Rómában tanult, 1889-98 és 1907-29 között pedig a párizsi Ecole Sainte-Barbe spirituálisaként működött. 1892-ben ¤ J. M. Lagrange társaságában alapítója volt a Revue biblique folyóiratnak, amelyben maga is számos, a történetkritikai módszert alkalmazó tanulmányt közölt. 1898-tól rektorként állt az Institut Catholique de Toulouse élén, amely vezetése alatt a modern katolikus kritikai bibliatudomány egyik központjává fejlődött és ekkor alapította a Bulletin de littérature ecclésiastique című folyóiratot. A modernista válság kirobbanása idején, 1905-ben az eukarisztiáról írt tanulmánya indexre került. 1907-ben ő volt az egyik címzettje a modernista törekvéseket és a kritikai szentírástudományt elmarasztaló Pascendi dominici gregis enciklikának. Az elmarasztalásnak B. alávetette magát, rektori tisztéből azonban elmozdították. Ekkor visszatért Párizsba, ahol tovább folytatta egyház- és liturgiatörténeti munkásságát. B. irodalmi működésének fő témái közül patrisztikus és a korai egyház történetét tárgyaló tanulmányai, ¤ A. Loisy nézeteivel folytatott vitája, liturgiatörténeti írásai és azok a művei érdemelnek említést, amelyekben a pápai hatalomnak az egyház életében betöltött szerepét elemezte.

Fő művei: Histoire du bréviare romain, Toulous: 1893.; Études d'histoire et de théologie positive, Toulouse: 1902.; L'Eucharistie, Toulouse: 1905.; L'église naissante et le catholicisme, Paris: 1908.; Études de liturgie et d'archéologie chrétienne, Paris: 1919.; Catholicisme et papauté, Paris: 1926. Irodalom: LThK. II. (HP)