BACON, Roger (1214, Ilchester – 1292, Oxford): angol skolasztikus bölcselő, matematikus és természettudós, az oxfordi iskola jelentős alakja, az utókortól kapott megtisztelő nevén doctor mirabilis, ferences szerzetes. Oxford egyetemén ¤ Adam Marsh és ¤ Robert Grosseteste tanítványa volt, az 1240-es években pedig Párizs egyetemén tanult és néhány éven keresztül ugyanott ¤ Alexander Halensis, ¤ Gillaume d'Auvergne és ¤ Albertus Magnus társaságában tanított is. 1250-től Oxfordban teológiát, természetbölcseletet, matematikát tanított és fizikai kísérleteken, technikai találmányokon dolgozott, 1257-ben pedig tanári és írói munkáját folytatva belépett a ferences szerzetesek közösségébe. Az arisztoteliánus-arab természetbölcseleten alapuló empirikus szemlélete hamarosan felkeltette egyházi elöljárói gyanakvását; az 1260-as évek elejétől több vizsgálat is indult ellene. Az őt ért támadások elhárításának szándékával 1267-ben írásban is összefoglalta bölcseleti nézeteit, amelyeket megküldött Rómába, IV. Kelemen pápának is. 1278-ban rendi elöljárói műveinek gyanús újításaira hivatkozva eltiltották az írástól és a tanítástól. A következő bő évtizedet kolostori fogságban töltötte, ahonnan csak röviddel halála előtt szabadult. Műveinek tanúbizonysága szerint B. igazi természettudományos polihisztor volt: foglalkozott algebrával, asztrológiával és optikával, fénytöréssel és lencsék csiszolásával, készített távcsövet, mikroszkópot, szemüveget, általában pedig szenvedélyesen képviselte a tudományok empírikus tapasztalatok és megfigyelések által megalapozott egységének gondolatát és azt vallotta, hogy a tudományos megismerés legnagyobb akadálya a tekintélytisztelet, amelynek bénító hatását csak a tapasztalat képes ellensúlyozni. Több mechanikai és optikai találmány fűződik a nevéhez, sorra kommetálta Arisztotelész természetbölcseleti munkáit és azt a nézetet hirdette, hogy a megfigyelésen és a kísérleten alapuló tapasztalati tudás minden valódi megismerés alapja. Teológiai munkáiban az arisztoteliánus metafizika és logika fogalmi rendjéhez igazodott, erkölcsteológiai nézeteiben pedig az egyház belső reformjának szükségessége mellett foglalt állást, más kérdésekben pedig realista és augusztiniánus álláspontot képviselt.

Fő művei: Opus maius; Opus minus; Opus tertium; Speculum astronomiae; Compendium studii philosophiae; Compendium studii theologiae; Moralis philosophia; Opera hactenus inedita Bacconis (R. Steel - F. M. Delorme), 1-16., Oxford: 1905-40. Irodalom: J. H. Bridges: Life and Work of R. B., London: 1914.; Cl. Baeumker: R. B.'s Naturphilosophie, Münster: 1916.; R. Walz: Das Verhaltniss von Glauben und Wissen bei R. B., Fribourg: 1927.; A. G. Little: R. B., London: 1928.; DictThéolCath. II.; LThK. VIII.; RGG. I. (HP)