ANGELUS SILESIUS /Scheffler, Johannes/ (1624, Breslau – 1677, Breslau): német katolikus költő és misztikus teológus, a barokk katolikus líra mestere. Evangélikusnak született, orvosnak tanult, majd praktizált is. Korán megismerkedett ¤ J. Böhme misztikájával és a sziléziai misztikusok gondolataival, majd ezek hatására katolizált. Ezt követően császári udvari orvosi kinevezést kapott, majd minorita szerzetes lett; néhány éven át élharcosa volt a sziléziai rekatolizációs mozgalomnak és a protestánsok elleni polémiának, élete utolsó évtizedét viszont kolostori visszavonultságban töltötte. Költői műveinek misztikus szemlélete, túláradó dogmátlan spekulativitása ¤ Eckhart Mester, ¤ Teuler, a spanyol misztikusok hatását mutatja, de nézeteinek panteizmusa ¤ B. Spinoza, ¤ G. Bruno felfogásához is közelít. Legjelentősebb műve, a rövid időre hangvétele miatt az eretnekség gyanújába is keveredő Cherubinischer Wandersmann egy hittételektől mentes, bensőséges Isten-ember viszony megteremtésének epigrammákban megfogalmazott kísérlete, amelyben a misztikus érzelem és a racionális értelem keresi egymást. Heilige Seelen-Lust című kötete a pietizmusra gyakorolt jelentős hatást, a protestantizmusról írt gúny- és vitairatainak gyűjteménye pedig a korabeli hitvitázó irodalom jelentős alkotójává avatja.

Fő művei: Ecclesiologia, Breslau: 1663.; Cherubinischer Wandersmann, Breslau: 1674.; Heilige Seelen-Lust, Breslau: 1676.; Sinnliche Beschreibung der vier letzten Dinge, Breslau: 1675. Magyarul: Kerubi vándor, Kairosz, Budapest: 2002. Irodalom: W. Nigg: Angelus Silesius, Kösel, München: 1957. (HP)