AGUIRRE, José Saenz d' (1630,Logrono – 1699, Roma): spanyol katolikus teológus és egyházpolitikus, bencés szerzetes, 1686-tól bíboros. Salamanca egyetemén tanult teológiát és bölcseletet, ezt követően pedig St. Vicente apátjaként maga is a barokk skolasztika szellemében tanított ugyanott teológiát. Az 1670-es években a spanyol bencés kongregáció elöljárója volt Valladolidban, közben pedig a spanyol inkvizíció titkáraként és hivatalos cenzoraként tevékenykedett. 1678-tól Rómában a pápai udvar teológusaként részese volt a gallikanizmus elleni vitáknak, bíborosi kinevezését követően pedig a Zsinati Kongregáció tagjaként a barokk katolicizmus szellemi konszolidációján, a tridenti reformok meggyökereztetésén, az egyház tanbéli és hierarchikus egységének megőrzésén fáradozott. A. egyháztörténeti és kánonjogi írásaiban feldolgozta a spanyolországi zsinatok történetét, a gallikán nézetek elleni vitában pedig a pápa egyházfői hatalmát alátámasztó művekkel lépett a nyilvánosság elé. Bölcseleti és dogmatikai kérdésekben A. a barokk skolasztika tomista iskolájának véleményéhez állt közel; ebben a szellemben adta közre Arisztotelész és ¤ Aquinói Szent Tamás rendszerét összefoglaló kézikönyvét valamint kommentárjait ¤ Canterbury-i Szent Anzelm írásaihoz. Kisebb művei között több traktátusban foglalkozott a morálteológia bölcseleti megalapozásának kérdésével valamint ekkléziológiai, szentségtani és kegyelemtani témákkal is.

Fő művei: Collectio maxima conciliorum omnium Hispaniae et novi orbis cum notis et dissertationibus 1-4., Roma: 1693.; S. Anselmi Theologia commentariis et disputationibus illustrata 1-3., Roma: 1679-81.; Philosophis novo-antiqua ad mentem Aristotelis et D. Thomae 1-3., Roma: 1671-75.; Defensio cathedrae Petri adversus declarationes cleri Gallicani anni 1682., Salamanca: 1683. Irodalom: DictThéolCath. I.; LThK. IX.; RGG. I. (HP)