MTA

^{Benczik Vilmos:}

benczik@mars.tofk.elte.hu

^{NYELV, ÍRÁS,
IRODALOM}

^{kommunikációelméleti
megközelítésben}

Abstract (In English)
Contents

^TARTALOM

^{1. Az írásbeliség
elõtti kor: az elsõdleges szóbeliség nyelve}
^{1.1. A
kutatás nehézségei}
^{1.2. Korszakok
a kommunikációs technológiák történetében}
^{1.3. Szóbeliség-írásbeliség
dichotómiák}
^{1.4. A
nyelvi akusztikum az elsõdleges szóbeliségben}
^{1.4.1.
Miért
akusztikus jelrendszer lett az ember fõ kommunikációs
eszköze?}
^{1.4.2.
A
nyelvi akusztikum szerkezete}
^{1.4.2.1. Szegmentális
(diszkrét) nyelvi jelek}
^{1.4.2.2. Szupraszegmentális
(folytonos) nyelvi jelek}
^{1.4.3.
A
nyelvi akusztikum változásai}
^{1.4.3.1. Az analóg
jelektõl a diszkrét jelek felé}
^{1.4.3.2. Akusztikum és
nyelv a köztudatban és a nyelvészetben}
^{1.4.3.3. Az elsõdleges
szóbeliség akusztikus jellemzõi}
^{1.5. A
szó az elsõdleges szóbeliségben}
^{1.6. Az
elsõdleges szóbeliség nyelvezetének a szintaxisa}
^{1.7. A
szöveg az elsõdleges szóbeliségben}
^{1.8. Az
extralingvális kommunikációs eszközök}
^Összegzés
^{2. Az írás}
^{2.1.
Megszületésének elõfeltételei, okai, céljai}
^{2.2.
Írásrendszerek}
^{2.2.1.
Általános sajátosságok}
^{2.2.2.
Az
írásrendszerek áttekintése}
^{2.3. Az
írásrendszerek fejlõdésének értékelése}
^{2.4. A
teljes ábécék}
^{2.4.1.
Az írás tökéletlensége}
^{2.4.2.
Az
egyes alfabetikus írásrendszerek}
^{2.4.3.
A
fonetikai információ megjelenítésének
foka az egyes nyelvek írásában}
^Összegzés
^{3. Az írás
extenzív és intenzív fejlõdése}
^{3.1. Az
írás extenzív fejlõdése: az írásbeliség
dimenziója}
^{3.1.1.
Az
ókorban}
^{3.1.2.
A
középkorban}
^{3.1.3.
Az
újkorban}
^{3.2. Az
írás intenzív fejlõdése}
^{3.2.1.
A betûformák változásai}
^{3.2.2.
Szóközök,
központozás}
^{3.3. A
könyvnyomtatás}
^{3.4. A
könyvnyomtatás feltalálása után}
^{3.4.1.
A
technika tökéletesedése}
^{3.4.2.
Az
írógép}
^{3.4.3.
Szöveg
a számítógépben}
^Összegzés
^{4. Az írás
és a nyelv}
^{4.1. Rögzített
beszéd vagy autonóm kifejezési forma?}
^{4.2. Az
írott szöveg születése}
^{4.2.1.
Az
írás tökéletlenségébõl adódó
különbségek}
^{4.2.2.
A
kommunikációs helyzet változásából
adódó eltérések}
^{4.2.3.
A
hordozó matéria különbségébõl
adódó eltérések}
^{4.3. Nyelvfejlõdés}
^{4.3.1.
Van-e
nyelvfejlõdés?}
^{4.3.2.
A
nyelvfejlõdés anatómiája}
^{4.3.3.
Az
inopia és korrekciója}
^{4.3.3.1. Az inopia fajtái}
^{4.3.3.2. Az inopia korrekciója}
^{4.4. A
szóbeli és írásbeli nyelvhasználat interferenciája}
^{4.4.1.
Szóbeli és írott szövegek}
^{4.4.2.
Az
írás és a beszéd kölcsönhatása}
^Összegzés
^{5. Írásbeliség
és szépirodalom}
^{5.1. A
szépirodalom mibenléte}
^{5.1.1.
A
szépirodalom mint az írásbeliség sajátos
esete}
^{5.1.2.
Az
irodalomfogalmak változásai}
^{5.1.3.
Szóbeli
és írásbeli irodalom}
^{5.2. Az
irodalom színeváltozásai}
^{5.2.1.
Az
irodalom tárgyának a változásai}
^{5.2.2.
Az
irodalom szövegformái}
^{5.2.2.1. A narráció
(elbeszélés)}
^{5.2.2.2. A leírás
(deskripció)}
^{5.2.2.3. Az elbeszélés
és a leírás elegyedése}
^{5.2.2.4. A beszéd
megjelenítése az irodalmi szövegben}
^{5.3. Az
irodalom nyelv- és írásszemlélete}
^{5.3.1.
Része-e a nyelv és az írás az irodalmi mûnek?}
^{5.3.2.
Nyelvet
teremtõ irodalom}
^{5.3.3.
Retorika
és irodalom}
^{5.3.4.
Menekülés
a nyelvbõl a nyelv anyagába: a konkrét költészet}
^{5.3.5.
Irodalmat
teremtõ nyelv}
^{5.4. Az
irodalom mint az oralitás õrzõje az írásbeliségben}
^{5.4.1.
Az
irodalom természetes oralitása}
^{5.4.2.
Az
irodalmi írásbeliség kibontakozása}
^{5.4.3.
Az
oralitás újjászületése az irodalomban}
^{5.4.4.
Az
irodalom mint az akusztikum õrzõje az írásbeliségben}
^Összegzés
^{6. A másodlagos
szóbeliség -- az írásbeliség visszaszorulása}
^{6.1. A
másodlagos szóbeliség}
^{6.1.1.
A másodlagos szóbeliség fogalma}
^{6.1.2.
A
szóbeliség folyamatossága}
^{6.1.3.
A
másodlagos szóbeliség létrejötte}
^{6.1.4.
A
másodlagos szóbeliség technikai kellékei}
^{6.1.4.1. A rádió}
^{6.1.4.2. A hangosfilm}
^{6.1.4.3. A televízió}
^{6.1.4.4. "Hûvös"
és "forró" médiumok}
^{6.1.5.
Szóbeliség
vagy képbeliség?}
^{6.2. Az
írásbeliség visszaszorulása}
^{6.2.1.
Az
írásbeliség színtereinek a változásai}
^{6.2.1.1. Az írásbeliség
bõvülését kiváltó tényezõk}
^{6.2.1.2. Az írásbeliség
szûkülését kiváltó tényezõk}
^{6.2.2.
A funkcionális illiteráció (funkcionális analfabetizmus)
jelensége}
^{6.2.2.1. A funkcionális
illiteráció fogalma}
^{6.2.2.2. A funkcionális
illiteráció kialakulásának okai}
^{6.2.2.3. A funkcionális
illiteráció dimenziói}
^{6.2.2.4. A funkcionális
illiteráció elõhírnökei}
^{6.2.3.
Az
olvasás mint szórakozási forma}
^{6.2.3.1. Magyarországi
helyzetkép}
^{6.2.3.2. Lehetséges
terápia}
^Összegzés
^{7. Túlértékelt
írásbeliség?}
^{7.1. A
"Great Divide"-elmélet}
^{7.2. A
kontinuitás-elmélet}
^{7.3. A
tényleges kontinuitás}
^{7.3.1. A tagolatlan tagolódik}
^{7.3.2. A gondolkodás-beszéd-írás
triptichon}
^{7.4. A
néma olvasás}
^{7.5. Túlértékelhetetlen
írásbeliség}
^Összegzés
^{8. Kitekintés:
mi jöhet az írásbeliség után?}
^{8.1. A
posztliteralitás fogalma}
^{8.2. Az
írástalan nyelv}
^{8.3. Az
ikonikus fordulat}
^{8.4. A
monomedialitástól a multimedialitás felé}
^{8.5. A
képiség és a fogalmiság elkülönülése
-- a kommunikáció skizofréniája?}
^{8.6. A
kép mint "tánciskolai kályha"?}
^{8.7. A
multimediális hipertext}
^Összegzés
^{9. Függelék}
^{Szóstatisztikai
szövegvizsgálatok}
^{9.1.
A szóalakok száma és a gondolati-nyelvi gazdagság}
^{9.2. Típus-jel
viszony (Type-token Ratio)}
^{9.3. A
megvizsgált szövegek}
^{9.4. Történeti
összehasonlítás}
^{9.4.1.
274
szavas korpuszok}
^{9.4.2.
1000
szavas korpuszok}
^{9.4.3.
A
nagyobb terjedelmû szövegek adatai}
^{9.5. Különbözõ
szövegformájú minták összevetése}
^{9.6. Párhuzamos
szóbeli és írásbeli minták szógyakorisága}
^{9.7. A
szóbeliséghez és az írásbeliséghez
kötõdõ szövegminták egybevetése}
^{9.7.1.
A
nominális elemek vizsgálata}
^{9.7.2.
A
verbális elemek vizsgálata}
^{9.7.3.
A
nominális és verbális adatok összegzése}
^{9.8.
Zárszó}
^{Hivatkozott
irodalom}