6.2.1.1. Az írásbeliség bõvülését kiváltó tényezõk

Itt mindenekelõtt az általános technológiai fejlõdés hatásairól kell szólnunk. A gépesítés és automatizáció következtében az ember egyre inkább megszabadul az olyan munkafolyamatok végzése alól, amelyek kizárólag vagy dominánsan fizikai erõkifejtést igényelnek. Ennek következtében jelentõs hangsúlyeltolódás ment végbe a három nagy gazdasági szektor -- a mezõgazdaság, az ipar és a szolgáltatás -- között az utóbbinak a javára; oly mértékben, hogy a kifejezetten elmaradott országok kivételével már az emberek fele--kétharmada a szolgáltató szektorban dolgozik. S a szolgáltató szektor egyértelmûen sokkal kommunikációigényesebb a másik kettõnél. Mivel pedig a társadalmi kommunikációs gyakorlat minden területen a szóbeliség és írásbeliség -- bár igen eltérõ arányú -- együttes használatán alapul, e technológiai-gazdasági változások egyértelmûen az egyének literációs kompetenciáival szemben támasztott társadalmi követelmények növekedését eredményezték.

Ám ilyen követelmények nem csupán a szolgáltató szektorban dolgozókkal szemben fogalmazódtak meg. Az erõteljesen gépesített mezõgazdasági és ipari munkafolyamatok zömének a végzése sem volt lehetséges többé viszonylag magas szintû szakképzettség nélkül, ilyet viszont szilárd literációs kompetencia nélkül a legutóbbi idõkig lehetetlen volt szerezni.

Ez a folyamat az analfabetizmus lényegében teljes felszámolásához, s egyszersmind egy új társadalmi érték megteremtõdéséhez vezetett: az olvasásban-írásban való jártasság az egyént a tömegbõl kiemelõ, presztízst nyújtó átlagon felüli teljesítménybõl mindenki számára érvényes alapkövetelménnyé vált. Egyszerûbben szólva: míg korábban dicsõség volt jól írni és olvasni, ezután szégyen lett az írástudatlanság.

A munkatevékenység által támasztott kényszer hatására megszerzett képességét az egyén azután az élet egyéb területein is alkalmazta: magánjellegû kapcsolataiban (levélírás stb.), a szórakozásban (könyvolvasás), a közéletben (politikai tájékozódás és szerepvállalás). Mindez abban az irányban hatott, hogy a korábban csupán az elit számára fenntartott tevékenységi területek potenciálisan a lakosság egészének a számára megnyíltak.