6.1.4.3. A televízió

A televízió jelentõsége dolgozatunk tárgyának a szempontjából mindenekelõtt abban áll, hogy teljes mértékben demotizálta a hangosfilmet. A televízióval “hazavittük a mozit”: ezután már nem kellett többé jegyrõl gondoskodni, villamosra szállni vagy autóba ülni, ehelyett elegendõ volt megnyomni egy gombot.

A televízió az ember filmfogyasztását óriási mértékben megnövelte. A mozi fénykorában -- a hatvanas években -- Magyarországon évente 130--160 millió körül volt a mozilátogatások száma: ez személyenként évente 15-20 film megtekintését jelentette. Manapság havonta látunk ennyi filmet a televízióban. Fikcióigényünk (meseigényünk) kielégítésének csaknem kizárólagos forrásává a televízióban sugárzott játékfilmek váltak. A változásnak fõ kárvallottja a szépirodalmi könyv.

“Arra számítok, hogy a tévé miatt tovább csökken a könyvolvasók száma. A technika minden bizonnyal gyõz a szellem felett, és ez az átkozott doboz megváltoztatja mindenki életét” -- kesereg Kurt Vonnegut amerikai regényíró 1987-ben. Nem általános technikaellenes lázadás az övé, mert azt készséggel elismeri, hogy “a rádió kezdetben remek dolgokat csinált”, a televízióra azonban nincs jó szava, egyszerûen “mákonynak”, a “kultúra tragédiájának” nevezi. Úgy gondolja, hogy az irodalom semmit sem tehet önnön túlélése érdekében, “olyan ez, mint a vesztésre álló világháború” -- mondja. (Bölcs 1987, 23) Tagadhatatlan, hogy az azóta eltelt évtized nem cáfolta meg Vonnegut pesszimizmusát.

A televízió természetesen nemcsak filmeket sugároz, hanem a hírközlés legfontosabb eszközévé is vált. Szerepe ebben a tekintetben hordoz tagadhatatlanul pozitív vonásokat is, mivel a képek által az absztrakt hírek életre kelnek, megragadhatóbbakká válnak a közlemény címzettjei számára, ugyanakkor az írott sajtót jellemzõ tagadhatatlanul túlzott elvontságból az inga átlendül az érzékletesség birodalmába, ahol a dolgok lényegétõl független esetlegesség az úr -- ily módon veszíthette el Nixon az 1960-as amerikai elnökválasztást rossz sminkje miatt. Miként az irodalom, az írott sajtó is megsínylette a televízió elterjedését, tehát az írás pozíciói egy másik fronton is romlottak.