4.2. Az írott szöveg születése

Vigotszkij a következõképpen jellemzi az írásbeli nyelvhasználatot, az “írott beszédet”: “Az írott beszéd teljesen külön beszédfunkció, amely felépítésében és funkcionálásában nem kevésbé különbözik a szóbeli beszédtõl, mint a belsõ beszéd a külsõtõl. Az írott beszéd [...] legminimálisabb fejlõdéséhez is magas fokú absztrakciót kíván. Ez olyan beszéd, amelybõl hiányzik annak zenei, intonációs, expresszív, egyszóval hangzásbeli része. Beszéd -- gondolatban, képzeletben, de olyan beszéd, amely nélkülözi a szóbeli beszéd leglényegesebb ismérvét: az anyagszerû hangot.” (Vigotszkij 1967, 261) Másutt igen szemléletes és találó metaforával az írást a “beszéd algebrájának” nevezi. (Vigotszkij 1967, 265) Talán érdemes rá felhívni a figyelmet, hogy az orosz pszichológus szavaiból az írás különleges voltának a hangsúlyozása mellett a szóbeli nyelvhasználattal való szerves kapcsolata is világosan kirajzolódik.

Az alábbiakban számba vesszük a szóbeli és az írott beszéd létrejöttének a különbségeit.