1.3. Szóbeliség-írásbeliség dichotómiák
 

Ong a legfontosabb mûvében (Ong 1982, 31-52) kilenc ilyen dichotómiát sorol fel. (Mivel a szóban forgó fejezetben Ong a szóbeliség pszichodinamikus vonatkozásait tárgyalja, a különbségeket a szóbeliség szemszögébõl veszi számba.) Ong úgy találja, hogy az írásbeli nyelvhasználattal szemben a szóbeliségre az jellemzõ, hogy

I. Inkább mellérendelõ, mint alárendelõ;

II. Inkább aggregatív (csoportképzõ, összevonó), mint analitikus;

III. Redundáns vagy terjengõs;

IV. Konzervatív vagy tradicionális;

V. A mindennapi, konkrét élet fogságában létezik;

VI. Emocionálisan hangolt;

VII. Inkább empatikus és résztvevõ, mintsem objektívan távolságtartó;

VIII. Homeosztatikus;

IX. Inkább szituatív, mint absztrakt.

Ruth Finnegan (Finnegan 1988, 168; idézi Chandler*) tizenegy dichotómiát sorol fel:
 
 

Szóbeliség	Írásbeliség
11. auditív (aural)	vizuális (visual)
12. változó (impermanence)	állandó (permanence)
13. képlékeny, amorf (fluid)	rögzített (fixed)
14. ritmikus (rhythmic)	sorba rendezett (ordered)
15. szubjektív (subjective) [VI.]	objektív (objective)
16. pontatlan (inaccurate)	mennyiségileg meghatározó (quantifying)
17. együtthangzó, rezonáns (resonant) [IX.]	elvont (abstract)
18. idõben létezõ (time)	térben létezõ (space)
19. jelen idejû (present)	idõtlen (timeless)
10. résztvevõ (participatory) [VII.]	kívülálló, tárgyilagos (detached)
11. közösségi (communal)	egyéni (individual)

Hasonló dichotómiák nagy számban fordulnak elõ a szakirodalomban, ezek azonban lényegében azonos szempontok variációi. A fenti két sorozatban is jó néhány átfedés van: Finnegan 5., 7. és 10. dichotómiája egyértelmûen azonosítható Ong oppozícióival. A különbségek számbavételének a nehézségét jól mutatja, hogy az egyes sorozatokon belül sem teljes az elkülönülés: Ong V. és IX., illetve VI. és VII., valamint Finnegan 2., 3. és 6. dichotómiája jelentõs átfedéseket mutat.

A dichotómiákban ezenkívül elegyednek a nyelvi, gondolkodásmódbeli és egyéb szempontok, lévén hogy alkotóik a szóbeliség és írásbeliség különbözõségét komplexen kívánták megragadni. Mivel elemzésünkben az elsõdleges szóbeliség nyelvi leírására teszünk kísérletet, a fenti dichotómiák közül azokra támaszkodunk majd, amelyek nyelvi jellegûek, vagy amelyeknek egyebek mellett nyelvi vonatkozásaik is vannak.

Finnegan elsõ dichotómiája az auditív-vizuális. Kézenfekvõ, hogy a szóbeliség létformája az akusztikum -- ez ma is így van. A kérdés az, hogy különbözött-e az elsõdleges szóbeliség nyelvének akusztikuma a mai nyelvétõl.