Tartalomjegyzék

 

Elõszó

1. A megismeréstudomány (kognitív tudomány) helye. Fogalmi kérdések

A terep bejárása
A módszertani rendezõ tudományok visszatérõ ígérete
A "kognitív" jelentésvilága
A kognitív szemlélet önállósága
Tudástípusok és tudástaxonómiák
Tudás és hiedelem
Tudás ismertség és tudás leírás révén
Kijelentések, képek és készségek
Deklaratív és a procedurális típusú tudások
A kognitív szemlélet kialakulása
Információelmélet és kibernetika
Váltás a modellálásban a külsõrõl a belsõ modellekre
Információ és szabályozás a mindennapi életben.
A két kognitív "forradalom": Kognitív pszichológia és kognitív tudomány
A gépek jelentõsége
Kitérõ: A biológia és a kognitív fordulat
A mesterséges intelligencia igézete
 

2. A kognitív kutatás klasszikus szemlélete

Architektúrák
A virtuális gép és az architektúra
A lineáris gép és a pszichológia
Szimbólumfeldolgozás és egységesség
Észlelés és gondolkodás közös nevezõje
Gyors és lassú, korai és kései a megismerésben
Szimbólumok: Szintaxis vagy szemantika
Reprezentáció
Egységesség és egyetemesség
 

3. A szimbólumfeldolgozó gondolkodás néhány részlete

Newell listája a klasszikus kognitív rendszerekre
Gondok a szimbólum fogalmával és az illesztéssel
Komputációs elméletek
 

4. A szimbólumfeldolgozó felfogás inherens bírálata

Mi rossz a klasszikus kognitívizmusban?
Természettudomány és ember a kognitív szemléletben
 

5. A reprezentáció fogalma a kognitív tudományban

A reprezentáció karrierje és jelentésköre
A reprezentáció fogalom kialakulása a kognitívizmusban
Az ingerfüggetlenség elve
Karl Lashley és a viselkedés sorrendi szervezõdésének kérdése
A mondattan és a belsõ reprezentációk: Chomsky szerepe
A reprezentáció megjelenése a korai etológiában
A belsõ térkép: Edward Tolman és követõi
A reprezentáció körülírása (nem igazi definíciója)
Kommunikáció és reprezentáció, mint a metatudományok keretei
Leírások és képek
 

6. A reprezentáció "szigorúbb" fogalma

Piaget a reprezentációról és a kötöttségekrõl való leválásról
Az információtól a reprezentációig: Fred Dretske és Kardos Lajos
A naív elméletek, a népi pszichológia és a reprezentáció
A Reprezentációs Elme Elmélet (RTM) megjelenése
Az intencionalitás kérdése
Instrumentalizmus és realizmus
Mach mint elõfutár
Reprezentációk és fejlõdés
Etológiai adalékok a naív elméletek keletkezésérõl
Az intencionális kérdéskör egy mai természettudományos keretben
 

7. Gondolkodnak-e a gépek?

A tárgyak szerepe az emberi gondolkodásban
Az információkezelõ gépek újdonsága
Turing próbája és az ellenpróbák
Neumann János a gépek gondolkodásáról
Erõs és gyenge MI
A Turing próba szintjei
 

8. A konnekcionista alternatíva

Semmi más csak kapcsolatok: A konnekcionista szemlélet jellemzõi
A radikális konnekcionista felfogás
A konnekcionizmus elõfutárai és párhuzamai
A konnekcionisták neurális metaforája: A százlépéses szabály példája
Szabályok nélkül: Egy példa
Kettõs modellek
A hármas modellek lehetõsége
 

9. A modulok parlamentje

A modul kifejezés sokféle értelme
A kognitív modul fogalom logikája és története
A kognitív modularitás közvetlen kontextusa
Fodor koncepciójának tágabb történeti beágyazása
Fodor modulkoncepciójának felépítése
A tapasztalati hatások kezelése a moduláris elméletben
A moduláris felfogás változatai és gondjai
Modularitás és fejlõdés: A modularizáció lehetõsége
 

10. Biológiai alternatívák

Lehetséges attitûdök a megismerés biológiai értelmezésében
Fiziologizálás
A funkcionalizmus
Az evolúció lehetõségei
A neurális darwinizmus mint új út
 

11. A tudat kérdése a kognitív tudományban

A tudat változó fogalmai
A készségek és a tudat
Tudatosság és integráció: Konstruktív elméletek
 

Irodalomjegyzék