Az MTA Filozófiai Intézetének
AKADÉMIAI-FILOZÓFIAI
Bendl Júlia: Lukács György élete a századfordulótól 1918-ig, Budapest: Scientia Humana Társulás, 1994.
Irodalomjegyzék
Ady Endre publicisztikai írásai. Szerk. Vezér Erzsébet. Budapest 1987.
A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Szerk: Kiss E., Nyíri J. K. Budapest 1977.
Arato, Andrew: Lukács' Path to Marcism (19101923). In: Telos Nr. 7, Spring 1971.
Arato, Andrew, Breines, Paul: The young Lukács and the Origins of Western Marxism. New York 1979.
Az ifjú Lukács a kritika tükrében. Szerk. Bendl Júlia és Tímár Árpád. Archívumi Füzetek IX. MTA Filozófiai Intézet, Lukács Archívum, Budapest 1988. (A kötet közli az 1918 decembere előtt készült Lukács-írásokról magyar, német és francia nyelven írott kortárs kritikákat és reflexiókat.)
Balázs Béla: Napló, 12. kötet, 19031922. Szerk. Fábri Anna. Budapest 1982.
Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz. Egy szövetség dokumentumai. Szerk. Lenkei Júlia. Archívumi Füzetek I. MTA Filozófiai Intézet 1982.
Barcsay Adorján A szabadkőművesség bűnei. Budapest 1921.
Bauer Hilda: Emlékeim. Levelek Lukácshoz. Szerk. Lenkei Júlia. Archívumi Füzetek V. MTA Filozófiai Intézet 1985.
Baumgarten, Eduard: Max Weber – Werk und Person. Dokumente ausgewählt und kommentiert von E. Baumgarten. Tübingen 1964.
Beiersdörfer, Kurt: Max Weber und Georg Lukács. Frankfurt–New-York 1986.
Bonyhai Gábor: Régi és új hermeneutika. Helikon 1981/23.
Bendl Júlia: Herkunft eines Philosophen. Die Kindheit von Georg Lukács. In: Hungarian Studies 5/1, 1989. 7590.
Bendl Júlia: Lukács György heidelbergi könyvtára. In: Helikon, 1990/23. 341353.
Bendl, Júlia: Die wiedergefundene Heidelberger Bibliothek von Georg Lukács. In: Ruperto Carola Nr. 82. 42. évf. 1990 december, 101111., ill. Hungarian Studies 6/2. 1990. 173184.
Benedek Elek: Édes anyaföldem! Egy nép és egy ember története. 12. kötet. Budapest 1920.
Benedek Marcell: Naplómat olvasom. Budapest 1965.
Breines, Paul: Utopie und Partei. Anmerkungen zum jungen Lukács. In: Deutsches utopisches Denken im 20. Jahrhundert. Hg. R. Grimm – J. Hermand. Stuttgart, Berlin, Köln, Mainz 1974.
Buselmeier, Michael: Mythos Heidelberg. In: Auch eine Geschichte der Univrsität Heidelberg. Hg. Buselmeier, Karin, Mannheim 1985.
Congdon, Lee: The young Lukács, London 1983.
Die Akademische Gesellschaft Heidelberg 1909-1919. Hg. Morgenthal, Moritz. Heidelberg 1919.
Don, Jehuda – Magos, George: A magyarországi zsidóság demográfiai fejlődése. In: Történelmi Szemle, 1985/3. 437-469.
Doxa Filozófiai Műhely 7. Szerk. Mezei György, MTA Filozófiai Intézet. (Az 1985. október 29-31. között a BTK dísztermében megtartott “Lukács és a mai kultúra" cím konferencia előadásai.)
Ernst, Else: Aus den Erinnerungen (Heidelberg, Herbst 1917). In: Kutzbach, K. A., Paul Ernst und Georg Lukács. Düsseldorf 1973-1974.
Paul Ernst und Georg Lukács, Dokumente einer Freundschaft. Hg. Kutzbach, Karl August. Sonderband von “Der Wille zur Form" 1973–74, Düsseldorf.
Éles Csaba: Északfokok, Fülep Lajos és Lukács György pályakezdésének érintkezési pontjai. In: Alföld 1985. 4. 34-45.
Fehér Ferenc: Das Bündnis von Georg Lukács und Béla Balázs bis zur ungarischen Revolution 1918. In: Die Seele und das Leben. Studien zum frühen Lukács. Suhrkamp Taschenbuch Wissenschaft 80. 131-176., ill. Irodalomtörténet 1969/2.
Földényi F. László: A fiatal Lukács. Egy gondolatkör rekonstrukciójának kísérlete. Gyorsuló idő. Budapest 1980.
Fröschner, Günter: Der junge Lukács. Weimareer Beiträge 1985/4. 580-601.
Fülep Lajos emlékkönyv. Cikkek, tanulmányok Fülep Lajos életéről és munkásságáról. Budapest 1985.
Gellér Katalin, Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest 1987.
Gluck, Mary: Georg Lukács and his Generation 19001918. Cambridge/Mass.-London 1985.
Goldmann, Lucien: Georg Lukács: Der Essayist. In: Dialektische Untersuchungen. Neuwied–Berlin 1966.
Gyergyai Albert: A várostól a világig. Budapest 1986., ill. Egy barátságos ház története. 50-84. In: Magyar Zenetörténeti tanulmányok Kodály Zoltán emlékére. Szerk. Bónis Ferenc, Budapest 1977.
Hanák Tibor: A filozófus Lukács. Párizs 1972.
Hanák Tibor: Lukács war anders. Monographien zur philosophischen Forschung. Band 114. Verlag Anton Hain, Maisenheim am Glan 1973.
Harth, Dietrich: Gesellschaftsdämmerung in Heidelberg. Zur Kritik der Moderne in Lukács' und Blochs Frühschriften. In: Auch eine Geschichte der Universität Heidelberg. Mannheim 1985. 251-269.
Hauser Arnold: Találkozásaim Lukács Györggyel. Korunk tudománya. Budapest 1978.
Heinrich, Dieter: Denken im Blick auf Max Weber. In: Karl Jaspers – Philosoph, Arzt, politischer Denker. Symposium zum 100. Geburtstag in Basel und Heidelberg. München–Zürich 1986. 207-231.
Heller Ágnes: Lukács György és Seidler Irma. In: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest 1976. 385-422.
Heller Ágnes: A lelki szegénységről. Lukács György ifjúkori dialógusa. In: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest 1976. 423-432.
Hermann István: Lukács György élete. Budapest 1985.
Hernádi Miklós: Otto – Franz – György. A művek családi hátteréről. In: Világosság 1987/7. 444-452.
Hévizi Ottó: A kétségbeesés etikája és a Stern-ügy. In: Pompeji 1990/2. 57-81.
Dr. Hittrich Ödön: A budapesti ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
Horváth Zoltán: Magyar századforduló. A második reformnemzedék története 1896-1914. Budapest 1961.
Iggers, Georg G.: A német historizmus. Budapest 1988.
Jaspers, Karl: Heidelberger Erinnerungen. In: Heidelberger Jahrbücher 1961/V. Berlin–Göttingen–Heidelberg.
Jaspers, Karl: Max Weber. München–Zürich 1988.
Jaspers, Kaarl: Philosophische Autobiographie. Serie Piper Band 150. Zürich–München 1984.
Karl Jaspers – Denken zwischen Wissenschaft, Politik und Philosophie. Harth, Dietrich. Stuttgart 1989.
Karl Jaspers in seiner Heidelberger Zeit. Leonhard, Joachim-Felix. Universitätsbibliothek Heidelberg, Heidelberger Bibliotheksschriften 8.
Életinterjú Jánossy Ferenccel, In: Medvetánc, 1986/4. 221-306.
Jászi Oszkár: Huszadik Század: akkor és most, ill. Szabó Ervin öröksége. In: Jászi Oszkár publicisztikája. Válogatás. Szerk. Litván György és Varga F. János, Budapest 1982. 453-458., 518-520.
Karádi Éva: A budapesti Lukács-kör és a heidelbergi Max Weber-kör. Kandidátusi értekezés. Budapest 1984. (Kézirat)
Karádi Éva: Bankárok, filozófusok, forradalmárok. Eberhard Goethein levelei 1918-ból. In: História 1981/4. 683698.
Karinthy Frigyes: Így írtok ti. Budapest 1979. 134-136.
Kassner, Rudolf: Motive ... 1905.
Katona Ferenc, Dénes Tibor: A Thália története. 1904-1908. Budapest 1954.
Kellner, Ernst: Der junge Lukács. Antibürger und wesentliches Leben: Literatur – und Kulturkritik 1902-1915. Frankfurt am Main 1984.
Kenyeres Zoltán: Lukács György Adyról. In: A lélek fényűzése. Budapest 1983. 113-124.
Kenyeres Zoltán: Zrínyitől Adyig, József Attiláig. Lukács György magyar tanulmányai 1945-ig. In: Jelenkor 1985/456. szám, 371-379., 471-479., 566-574.
Kerényi Károly: Th. Mann – Naphta – Lukács György. Új Látóhatár. München 1962/1. 30-38.
Lendvai L. Ferenc: Lukács György útja Marxhoz. In: A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Szerk.: Kiss Endre, Nyíri János Kristóf, Budapest 1977. 377-411.
Lengyel Dénes: Benedek Elek. Budapest 1974.
Lukács György: Balázs Béla és akiknek nem kell. Összegyűjtött tanulmányok. Gyoma 1918.
Lukács György: Baumgarten Ferenc, In: Új magyar kultúráért. Budapest 1948. 207-211.
Lukács György: Die deutschen Intellektuellen und der Krieg. In: Tezt-Kritik. Heft 39-40. 1973. 65-69.
Lukács, Georg von: Die Seele und die Formen. Essays. Berlin 1911.
Lukács, Georg: Dostojevski-Notizen und Entwürfe. szerk. Nyíri, J. C. Aus dem Nachlaß von Georg Lukács. Budapest 1985.
Lukács György: Az esztétikum sajátossága, 12. kötet. Budapest 1975.
Lukács György: Esztétikai kultúra. Tanulmányok. Budapest é. n. [1912].
Lukács György: Ifjúkori művek. Szerk., jegyzeteket összeállította Tímár Árpád. Budapest 1977.
Lukács György: A lélek és a formák. Kísérletek. Budapest 1910.
Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. Szerk. Eörsi István. Budapest 1989.
Lukács György: A modern dráma fejlődésének története, 12. kötet. Budapest 1911.
Lukács György levelezése (19021917). Vál. és szerk. Fekete Éva és Karádi Éva. Budapest 1981.
Lukács, Georg: Briefwechsel 19021917. Hg. Éva Karádi, Éva Fekete. Budapest 1982.
Lukács György: A drámaírás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében. Lukács György hagyatékából. Sajtó alá rendezte Lendvai L. Ferenc. Budapest 1980.
Lukács, Georg: Kritik von rechts oder links? Antwort an Ernst Bloch. In: Ernst Bloch und Georg Lukács. Szerk. Mesterházi Miklós és Mezei György. Budapest 1984. 278-295.
Lukács György: Napló – Tagebuch (1910-1911). Das Gericht (1913). Sajtó alá rendezte Lendvai L. Ferenc. Budapest 1981.
Lukács, Georg: Die Seele und die Formen. Essays. berlin 1911.
Lukács, Georg: Die Theorie des Romans. Ein geschichtsphilosophischer Versuch über die Formen der großen Epik. Berlin 1920. (Korábban, folyóiratban megjelent 1916-ban.)
Georg Lukács – Jenseits der Polemiken. Beiträge zur Rekonstruktion seiner Philosophie. Hg. Rüdiger Dannemann. Frankfurt am Main 1986.
Georg Lukács. Kultur – Politik – Ontologie. Hg. U. Bermbach, G. Trautmann. Opladen 1987.
Georg Lukács, Karl Mannheim und der Sonntagskreis. Hg. Éva Karádi und Erzsébet Vezér. Frankfurt am Main 1985.
Lukács György élete képekben és dokumentumokban. Összeállította Fekete Éva és Karádi Éva. Budapest 1980.
Lukács György irodalomelmélete. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában 1985. márc. 1921-ig megtartott emlékülés előadásainak anyaga. Szerk. Nemes István. Pécs 1985.
Lehrstück Lukács. Hg. .Jutta Matzner, edition suhrkamp 554. Frankfurt a. M. 1974.
Magyarország története 18901918. 12. kötet Főszerk. Hanák Péter, Budapest 1983.
Thomas Mann és Magyarország. Vál., szerk. Mádl Antal és Győri Judit. Budapest 1980.
Thomas Mann und Ungarn. Essays, Dokumente, Bibliographie. Hg. Mádl, Antal-Győri, Judit. Köln–Wien 1977.
Marcus, Judith: Georg Lukács and Thomas Mann. A Study in the Sociology of Literature. Amherst 1987.
Márkus, György: Die Seele und das Leben. Der junge Lukács und das Problem der “Kultur". In: Die Seele und das Leben. Studien zum frühen Lukács. Suhrkamp Taschenbuch Wissenschaft 80. 1970. 99130.
McCagg, William O. Jr.: Jewis Nobles and Geniuses in Modern Hungary. East European Mionographs III. New York and Boulder, Colorado, Columbia Univ. Press 1972.
Meller V. Ágnes: A rendszerető filozófus esete az elveszett bőrönddel. In: Kritika 1987/8. 1417.
Mommsen, Wolfgang: Max Weber und die deutsche Politik 1890-1920. Tübingen 1959.
Nordau, Max: Entartung. 12. kötet. Berlin é. n.
Novák Zotlán: Thomas Mann és a fiatal Lukács. A Leo-Naphta-rejtély megoldásához. Budapest 1988.
Novák Zoltán: A Vasárnapi Társaság. Budapest 1979.
Nyíri J. Kristóf: A fiatal Lukács és Dosztojevszkij. In: Európa szélén. Eszmetörténeti vázlatok. Budapest 1986. 167-189.
Palatinus József: Egy vidéki páholy titkai. Magyarországi symbolikus nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. Budapest 1921.
Perneczky Géza: Tanulmányút a pávakertbe. Budapest 1969.
Péter László: Lukács György apja. In: A szeretett város. Budapest 1986. 426-429.
Polányi Károly: A Galilei Kör hagyatéka, ill. A Galilei Kör mérlege. In: Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom. Budapest 1986. 186-213.
A Polányi-család története dokumentumokban. Összeállította és az előszót írta Vezér Erzsébet. Archívumi Füzetek VII. MTA Filozófiai Intézet, Lukács Archívum 1986.
Popper Leó: Esszék és kritikák. Szerk. Tímár Árpád. Budapest 1983.
Popper, Leo: Schwere und Abstraktion. Versuche. Hg. Despoix, Ph., Müller, L. Berlin 1987.
Popperné Lukács Mici: Emlékeim Bartók Béláról, Lukács Györgyről és a régi Budapestről. In: Magyar zenetörténeti tanulmányok Kodály Zoltán emlékére. szerk. Bónis Ferenc. Budapest 1977. 379-410.
Poszler György: Az évszázad csapdái. Tanulmányok Lukács Györgyről. Gyorsulós idő. Budapest 1986.
Pór, Peter: Lukács und sein Sonntagskreis: Ein unbekanntes Kapitel aus der Geschichte des europäischen Denkens. Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik 53/54. 1984. 108-146.
Raddatz, Fritz J.: Georg Lukács in Selbstzeugnissen und Dokumenten, Rowohlt Biographie. Reinbeck 1972.
Radnóti, Sándor: Bloch und Lukács: Zwei radikale Kritiker in der “gottverlassenen Welt". In: Die Seele und das Leben. Studien zum frühen Lukács. Suhrkamp Taschenbuch Wissenschaft 80. 177-191.
Radványi, Ladislaus: Der Chiliasmus. Ein versuch zur Erkenntnis der chiliastischen Idee und des chiliastischen Handelns. Szerk. Gábor Éva. Archívumi Füzetek VI. MYA Filozófai Intézet 1985.
Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1954.
Ritoók Emma: A szellem kalandorai, 12. kötet, Budapest 1921.
Sauder, Gerhard: Von Formalitäten zur Politik: Georg Lukács' Heidelberger Habilitationsversuch. Zeitschrift für Literaturwissenschaft und Linguistik, No. 53-54. 1984. 79-107.
Scheiber Sándor: A magyar zsidóság szellemi élete a századfordulótól. In: Folklór és tárgytörténet, III. kötet. Budapest 1984. 151-218.
Schorske, Carl C.: Die Seele und die Politik. Frankfurt a. M. 1982.
Staudinger, Hans: Wirtschaftspolitik im Weimarer Staat. Hg. Schulze, Hagen, Archiv lfür Sozialgeschichte, Beiheft 10. Bonn 1982.
Stepun, Fedor: Vergangenes und Unvergängliches. Aus meinem Leben. München 1947.
Szekfü Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest 1940.
Szerdahelyi István: Lukács György. Kortársaink. Budapest 1988.
Text+Kritik. Zeitschrift für Literatur. Hg. Heinz-Ludwig Arnold, 39/40. szám. München 1973. október – a Frank Benseler által összeállított folyóiratszám minden írása Lukáccsal foglalkozik, és közli Lukács 1918 előtt készült írásainak bibliográfiáját.
A Thália Társaság (19041908). Levelek és dokumentumok. Válogatta, a jegyzeteket és az előszót írta Gábor Éva. Budapest 1988.
Tímár Árpád: Forma és világnézet. A fiatal Lukács és a képzőművészet. In: Világosság 1983/10. 608-616.
Tolnay, Charles de: Popper Leó és a művészettörténet. Magyar Filozófiai Szemle, 1972/2.
Varga Csaba: A jog helye Lukács György világképében. Budapest 1981.
A Vasárnapi Kör, dokumentumok. Szerk. Karádi Éva és Vezér Erzsébet. Budapest 1980.
Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére a XIX. században. Budapest (1922) 1986.
Vezér Erzsébet: A mindennapi élet története. Beszélgetés Popperné Lukács Máriával. In: Kritika 1985/6. 25-31.
Vezér Erzsébet: Beszélgetés Lesznai Annával. In: Irodalmi Múzeum, Emlékezések I. Budapest 1967. 415.
Vezér Erzsébet: Beszélgetés Lukács Györggyel. In: Irodalmi Múzeum, Emlékezések I. Budapest 1967. 1637.
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest 1979.
Weber, Marianne: Max Weber, ein Lebensbild. Tübingen 1984.
Weininger Otto: Geschlecht und Charakter. Eine prinzipielle Untersuchung. 10. kiadás, Wien–Leipzig 1908.
Zudeick, Peter: Der Hintern des Teufels. Ernst Bloch – Leben und Werk. Baden-Baden 1985.
Zsidókérdés Kelet- és Közép-Európában. Fejlődéstanulmányok, Regionális sorozat. Vál. Simon Róbert Budapest 1985.
A MTA Lukács Archívum és Könyvtárban (LAK) őrzött levelek, kéziratok, dokumentumok és magnószalagok.
Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) dokumentumanyaga a budapesti, Deák téri Evangélikus Főgimnázium működéséről.
(Tekintettel a téma szerteágazó voltára, a bibliográfia nem tartalmazhatja a kézirat lezárásáig, 1990 tavaszáig megjelent irodalom hiánytalan jegyzékét.)ii